A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke
A pénzügyi felügyelet nemrégiben jelentette be, hogy törvénymódosítást kezdeményez, és fogyasztóvédelmi eljárást indít a devizaalapú hitelek előtörlesztése kapcsán az ügyfélre háruló árfolyamkockázat miatt. Egy devizaalapú, jelzálog-fedezetű hitellel rendelkező ügyfél ugyanis jelezte: a hitelintézetéhez befizetett végtörlesztése ellenére sem zárták le hitelszerződését, arra hivatkozva, hogy az elszámolási időszak alatt tartozása több százezer forinttal nőtt.
Változó a banki gyakorlat
Tekintettel arra, hogy a fedezet jellemzően az azt igazoló dokumentum kiállítását követően áll csak rendelkezésre, nem lehetséges előzetesen megállapítani az előtörlesztés pontos forintellenértékét − mondták el érdeklődésünkre a Budapest Banknál (BB). Az OTP-nél megtudtuk: ingatlanfedezetű hitelek esetén, amennyiben az ügyfél végtörlesztést kíván teljesíteni és igazolást kér a fennálló tartozásáról, az igazolás az adott értéknapra vonatkozóan minden költséget tartalmaz a végtörlesztéshez szükséges összeg nagyságáról − a hitel devizanemében. A jelenlegihez hasonló volatilis időkben a konkrét forintösszegnél valóban jelentős meglepetéseket is okozhat. A bankok azonban azt kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy az elszámolásnál alkalmazott árfolyamok megtekinthetők honlapjukon.
A hiteltípus is számíthat
Helyenként az sem mindegy, hogy milyen típusú devizahiteltől akar véglegesen megszabadulni valaki. Például a CIB-nél a lakáscélú, ingatlanfedezetes kölcsönöknél devizaközép-, míg a szabad felhasználású jelzálog-, illetve az egyéb hiteleknél devizaeladási árfolyamot alkalmaznak.Az UniCredit lakossági ügyfeleinél viszont a devizaalapú lakáshitel esetében az előtörlesztés összegét az előtörlesztés napján érvényes deviza-középárfolyamon, szabad felhasználású hiteleknél az előtörlesztés napján érvényes devizaeladási árfolyamon számolja el. Mint a banknál hangsúlyozták: nem csak a szerződésben rögzített törlesztési napon van lehetőség a devizaalapú hitel előtörlesztésére, hanem erre vonatkozó kérelem alapján akár aznap is, így általa már ismert árfolyamon tud előtörleszteni.
A CIB-nél legalább öt nappal korábban kell jelezni az előtörlesztés igényét, az összeget pedig nyilvánvalóan annak a napnak az aktuális árfolyamán számolják ki, amikor maga az ügylet végbement.
A hitelintézeti törvény 2010. novemberi módosítása óta − tájékoztatták lapunkat az MKB-nál − valamennyi konverziót igénylő devizahitellel kapcsolatos tétel elszámolása (így tehát az elő- és végtörlesztésé is) az elszámolás napjára spot értéknappal jegyzett kereskedelmi deviza-középárfolyamon történik.
Nálunk is panaszkodnak
A banki számításokkal kapcsolatban lapunkhoz is érkeztek panaszok. Akadt, aki azt kifogásolta, hogy bár a svájci frank az egyik hónapról a másikra a számára releváns napon csak két forinttal drágult, nála ez több mint tízforintnyi különbözetként jelentkezett. Amikor pedig kérdezte a bankját, közölték, hogy a részletes elszámolást csak külön pénzért bocsátják a rendelkezésére − a díjat ráadásul frankban számítják fel.
A Raiffeisen − tudatták − honlapján egyértelműen közzéteszi az ügylet kamatperiódusának fordulónapján érvényes árfolyamot, amelynek alapján a forintban fizetendő havi törlesztés rögzítésre kerül a következő hat hónapra. Az igazolások kiállításának díját pedig forintban határozzák meg. A CIB-nél − hangsúlyozták − két kamatforduló között az ügyfelek (a szokásos tájékoztatáson felül) plusz egy alkalommal díjmentesen kérhetnek törlesztési kimutatást. Az MKB és a BB is a számlakivonaton a forintban elszámolt összeg mellett a deviza összegét, illetve az alkalmazott árfolyamot is szerepelteti. Több banktól (például az OTP-től és az UniCredittől) nem kaptunk választ erre a kérdésre.