A 2016. január 2-tól életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) felhatalmazása alapján az MNB rendeletben szabályozza, hogy a biztosítóknak és a biztosításközvetítőknek az életbiztosításoknál (a megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot) konkrétan milyen tartalmú életbiztosítási igényfelmérőt kell kitölteniük a szerződni szándékozó ügyfelekkel. Az MNB friss rendelete - amelynek célja, hogy az ügyfelek a szükségleteiknek leginkább megfelelő életbiztosítást köthessék meg - 2016. március 1-jén lép hatályba.

A rendelet szerint a biztosítóknak és közvetítőknek a szerződéskötést megelőző igényfelmérés során mindenképp írásban rá kell kérdeznie az ügyfeleknél arra, hogy a biztosítási védelmen túl megtakarítási célból is kíván-e életbiztosítást kötni. Ha a válasz igen, megtudakolandó, hogy az ügyfél a hagyományos megtakarítási elemet is tartalmazó vagy a befektetési egységhez kötött (unit-linked) típusú életbiztosítást részesíti előnyben (azaz mennyire kíván részt venni a befektetési döntésekben, mekkora a kockázatvállalási hajlandósága és minimalizálni kívánja-e a biztosítás kockázati költségeit).

Az igényfelmérőben rá kell kérdezni a vállalandó biztosítási díj (vagy biztosítási összeg) mértékére, a díjfizetés gyakoriságára (s az egyszeri vagy folyamatos díjfizetés szándékára), illetve az életbiztosításnak az ügyfél által elvárt futamidejére is.

Bár az ügyfelek életbiztosítási igényeinek kötelező felmérését a korábbi Bit. is előírta, az eddigi jogszabály nem határozta meg annak konkrét minimális tartalmát. Az MNB fogyasztóvédelmi tapasztalatai szerint ugyanakkor több piaci szereplő nem megfelelően tájékoztatta a biztosítottakat az igényfelmérő szerepéről. Emiatt számos fogyasztó nem vette kellő súllyal figyelembe ezt a - számukra is garanciát jelentő - lehetőséget.

Az ügyfeleknek azért célszerű közreműködni az igényfelmérő lényegi adatainak kitöltésében, mert a biztosító, közvetítő az általa megadott alapvető adatok alapján tud az elvárásainak és szükségleteinek leginkább megfelelő életbiztosítási ajánlatot adni. Ezen információk megadása nélkül viszont az ügyfél hátrányba kerülhet, mert nem olyan szerződést köt, amilyet eredetileg szeretett volna, amely leginkább szolgálja az igényeit.

A rendeletben meghatározottakon túl a biztosítók, közvetítők saját üzleti döntéseik alapján esetleg egyéb adatokra is rákérdezhetnek, az ügyfél ugyanakkor szabadon dönthet arról, hogy kíván-e azokra válaszolni. A megadott adatok valódiságáról, s azok felhasználhatóságának köréről az ügyfeleknek nyilatkozniuk is kell. Az igényfelmérés szerepéről a biztosítóknak, közvetítőknek egy, a jegybank által közérthetően megfogalmazott írásos tájékoztatót is át kell adniuk az ügyfeleknek - írta az MNB.