A bankközi jutalék (interchange) korlátozása abban a törvényjavaslatban szerepel, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a Magyar Nemzeti Bankba való integrálása miatt 57 törvényben vezeti át a felügyelő szervezet változását.

Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a bankközi jutalék korlátozását azzal indokolta, hogy a kétszereplős piacon az egyik szereplő 1 százalék felett tartotta a jutalékot, a bankok vele szerződtek, így félő volt, hogy egyszereplőssé válik a bankkártya piac. A magas jutalék miatti 6 milliárd forintos extra profit a jövőben a kártyaelfogadóknál marad.

Veres János felvetésére a helyettes államtitkár érdemben nem reagált.A bizottság ezt a törvényjavaslatot 3 MSZP nem szavazattal, 2 Jobbik tartózkodás mellett általános vitára bocsátotta.

A Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása címet viselő törvényjavaslat kapcsán Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kifejtette: a nemzetközi szervezetek véleményét vezetik át azon. Így például törlik azt a szabályt, hogy ha az Európai Bíróság, illetve az Európai Bizottság döntése miatt többletteher hárul az országra, akkor annak fedezetére a kormány külön adót vet ki. A kormánynak azonban továbbra is lehetősége lesz az adóbevétel növelésével korrigálni a költségvetést, ha a hiány tartását nemzetközi kötelezettség veszélyezteti - tette hozzá az államtitkár.

Ezt a törvényjavaslatot az MSZP és a Jobbik képviselőinek nem szavazataival bocsátotta általános vitára a bizottság.
Az idei központi költségvetés módosításának tucatnyi tételét Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára ismertette. A kiindulás a pedagógusok 32,5 milliárd forintba kerülő béremelése volt, a két legnagyobb tételt a takarékszövetkezeti szektor átalakításához szükséges 100 milliárd, valamint az E.On gáz üzletágának megvásárlásához szükséges 71 milliárd forint adja. Az utóbbiak - miután részvényműveletek - az uniós szabályok szerint nem érintik a költségvetés egyenlegét. A többi tétel 84 milliárdot tesz ki, amelyet az országvédelmi alapból kíván finanszírozni a kormány.

Veres János a takarékszövetkezeti szektor államosítását úgy jellemezte, hogy a kormány azt vezeti át a zebrán, aki nem akar ott átkelni. A gázcég vásárlására pedig nincs racionális magyarázat a képviselő véleménye szerint.
Nyikos László, bizottsági elnök kérdésére a helyettes államtitkár elmondta: a 300 milliárdos országvédelmi alapból szeptember 30-ig nem lehet pénzt kivenni, akkor is csak akkor, ha 2,7 százalék alatt tartható a költségvetés hiánya.

A bizottság 3 ellenzéki nemmel és 1 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta a költségvetés módosítást.