Kovács Levente főbb kijelentései:

  • A kérdésre, hogy a svájci alapkamat csökkenése mellett miért emeltek kamatot a bankok a devizahiteleknél, így válaszolt a főtitkár: a bankoknak a tulajdonosi érdekekre is figyelemmel kell lenni, ami azt jelenti, hogy jól kell sáfárkodni a rá bízott vagyonnal. Magyarországon olyan magas mértékű a hitelek nem fizetése, és a jogbiztonság és a kiszámíthatóság is olyan kérdéseket vet föl a bankszektor számára, ami azt eredményezte, hogy ezen kamatok mellett is masszívan veszteséges a bankszektor. A kamatszint az adott ország kiszámíthatóságát, az ügyfelek hitel visszafizetési szokását tükrözi, ezt építették az árakba.
  • A legnagyobb magyar bank, az OTP a külföldi leánybankjai miatt nyereséges, a hazai banküzem minden esetben szomorú képet mutat.
  • Az árfolyamrés kapcsán a bankoknak ki kell dolgozni azt a módszertant, ahogyan az árfolyamrést el kell számolni. Ezt a jegybank ellenőrzi, majd ez alapján automatikusan kapják meg az ügyfelek a pénzt kamatos kamattal. Az elszámolást szabályozó szeptemberre várható törvény fogja megadni, hogy készpénzben vagy tőke csökkentésével kapják vissza ezt.
  • Az egyoldalú szerződésmódosításoknál a bankoknak 30 napja van arra, hogy a múltban használt szerződéses szövegeket jogerős bírósági határozattal megerősítsék. Amennyiben jogszerű volt, akkor a bankoknak nem kell fizetnie. Ha nem volt jogszerű, akkor ugyanebben a várható időpontban kell rendezniük az ügyet.
  • A bankszektor az elmúlt 10 évben jogkövető módon járt el. Most a Kúria új pontokat vezetett be, és ezt kéri számon a bankokon.
  • Az árfolyamrés tisztességessége kapcsán a főtitkár elmondta: a bankoknak nem volt svájci frank betétjük, forintbetétjük volt. Emiatt a forintbetétből svájci frankot kellett csinálni: ezt hívják swap, deviza határidős ügyleteknek, aminek van költsége. Az árfolyamrésből fedezte a bankszektor ezt a költséget.
  • A devizahitelek forintosítása és az árfolyamkockázat kapcsán elmondta, hogy a hitelfelvételnél az ügyfelek a szóbeli tájékoztatás mellett kockázatfeltáró nyilatkozatot is aláírtak, ami annál jóval bővebb tájékoztatást adott. 2008-ban az akkori felügyelet és a jegybank szakemberei a bankoknak azt jelezték, hogy végső esetben 180 forintig is gyengülhet a svájci frank. Úgy látszik, hogy a felügyelő hatóságoknak is volt némi tévedése ebben a kérdésben. Ha ők tévedtek, akkor egy akkori ügyintéző is hihetett mást.
(Képünk illusztráció.)