Az a Munka Törvénykönyve (Mt.) rendelkezéseiből is egyértelműen leszűrhető, hogy a munkaidő-nyilvántartás vezetése a munkáltatót terhelő kötelezettség, a dokumentumban szereplő adatoknak naprakész módon kell rendelkezésre állniuk, még pedig oly módon, hogy abból a munkaidő kezdő és befejező időpontja megállapítható legyen - olvasható a BDO Magyarország közleményében.

A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az összes munkaügyi dokumentum közül messze a munkaidő nyilvántartást övezi a legtöbb bizonytalanság. Ennek egyik oka az, hogy mivel az Mt. a kötelezettségről csak röviden rendelkezik, a követelmények részleteit a sok esetben csupán a kapcsolódó bírósági ítéletek alakítják. (Tömegek mondanak fel a magyar munkahelyeken - Elvadult a helyzet.)

Kapcsolódó

Tipikus hibák

A munkaidő-nyilvántartások vezetése kapcsán az Mt. nem tartalmazza a munkavállaló közvetlen vagy közvetett módon történő betekintési, ellenőrzési vagy másolatkészítési jogát. A kapcsolódó ellenőrzési és bírósági gyakorlat alapján ugyanakkor az ellenőrzés jogát a magyar munkavállaló részére is biztosítani szükséges. Ez a jog egyébként számos európai állam - például Ausztria, Csehország, Lengyelország, stb. - munkajogában ismert és szabályozott, és a BDO szerint célszerű lenne itthon is annak explicit beemelése a törvény szövegébe.

Ugyanilyen banánhéj a munkaügyi hatóság által történő mindenkori ellenőrizhetőség kérdése is. Hiába alkalmaz a munkáltató elektronikus munkaidő nyilvántartó rendszert, ha az ellenőrzés időpontjában - ami történetesen mondjuk az éjszakai műszak - nincs senki az üzem területén, aki a rendszerbe "belépve" bemutathatná az ellenőrzés tárgyát képező munkaidő-nyilvántartásokat.

"A hitelesség és nyilvántartásszerűség követelménye is gyakran sérül: egy olyan elektronikus munkaidő nyilvántartás, melyben az adatokat utólag és nyom nélkül bármikor tudja módosítani a munkáltató, lényegében egy ceruzásan készített papír alapú időnyilvántartásnak feleltethető meg - hívja fel a figyelmet Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere, aki szerint nem csoda, hogy a munkaügyi ellenőrzések során erre a szempontra is fokozottan odafigyelnek az ellenőrök.

Néhány további, nagyon tipikus példa a munkáltatók által elkövetett hibákra:

  • a munkaidő-nyilvántartás nem a munkaidő kezdő és befejező időpontját, hanem a munkahelyre történő érkezést és onnan történő távozást tartja nyilván. Ez főként azért lehet probléma, mert jó eséllyel rendkívüli munkaidő fog keletkezni. Ilyenkor pedig jogosan kéri számon az hatóság a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés díjazási szabályainak hiányát is.
  • a munkaidő nyilvántartás adatai nem teljesen naprakészek, mert csak meghatározott idő elteltével frissül a rendszer
  • a munkaidő-nyilvántartásban nem kerül rögzítésre minden olyan adat, amiből a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabályok megtartása ellenőrizhető és igazolható (munkaidő kezdő és befejező időpontja, munkaközi szünet, heti pihenőnapok, szabadnapok, stb.)