A vállalatok azzal vádolják Magyarországot, hogy a két rádióállomás frekvenciájára kiírt 2009-es pályázat elbírálása során botrányos hibák történtek, amelyek végül a befektetések eltulajdonításához vezettek - írta a Bloombergre hivatkozva a hvg.hu. A Sláger és a Danubius sugárzási engedélyének illegális átadása politikaialg előnyben részesített embereknek az egyik első lépés volt a független hangok elhallgattatásának folyamatában Magyarországon - mondta Eugene D. Gulland, a felpereseket képviselő Covington & Burling iroda egyik ügyvédje.

A két vállalat és Magyarország a Világbank mellett működő washingtoni székhelyű nemzetközi választott bírósághoz, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID) fordult, március 26-án megválasztották a három döntőbírót, a törvényszék első ülését pedig hatvan napon belül fogja megtartani (az ICSID decemberben még helyt adott a magyar állam kifogásának, amelyet azért nyújtott be, mert a nemzetközi jog vonatkozó szabályai szerint a két rádió tulajdonosa együttesen nem indíthat pert az ügyben). A felperesek azt állítják, hogy a 2009-es pályázat idején ellenzékben lévő Fidesz, valamint az éppen kormányzó MSZP képviselői megkeresték a két rádióállomás befektetőit, hogy állapodjanak meg a poltikai pártokkal, hogy "esélyük legyen" meghosszabbítani az engedélyeket, amelyeket a két adó végül elvesztett - áll a hvg.hu cikkében.

Fidesz-közeli vállalkozók is sürgették a megállapodást

Az Accession Mezzanine Capital, a Danubius Rádió tulajdonosa és működtetője azt állítja, Fideszhez közel álló személyek sürgették, hogy állapodjon meg velük, így például Fellegi Tamás, jelenlegi tárca nélküli miniszter, valamint Nyerges Zsolt, Fidesz-közeli üzletember, akik végül létrehoztak egy saját vállalkozást, amely elnyerte a Danubius frekvenciáját.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte, folyamatban lévő ügyekről nem nyilatkozik, ám korábban Fellegi tagadta, hogy nyomást gyakorolt volna a Danubius tulajdonosára, illetve hogy a Fideszt képviselte volna az üzleti tárgyalásokon.

A szocialisták is aktívak voltak

Az Emmis, a Sláger Rádió üzemeltetője a bírósági dokumentumok szerint Lendvai Ildikótól, az MSZP akkori elnökétől, valamint Puch László pártigazgatótól kapott megkereséseket, majd állítólag mindössze egyetlen találkozóra került sor. Lendvai Ildikó állítása szerint ezen arról esett szó, hogy az ORTT talán jobban előnyben részesítene több politikai tartalommal bíró rádióadókat, a politikus azonban tagadta, hogy a Fidesz és a szocialisták politikai megállapodást kötöttek volna a frekvenciák megosztásáról. Puch László azt is tagadta, hogy valaha is tárgyalt volna a befektetőkkel.

A két Magyarországot perlő vállalat szerint a tender eljárása "jogtalan" volt, mert bár a törvény előírja, a frekvenciákat éppen használókat nem részesítették előnyben, a győztes pályázókat pedig ki is kellett volna zárni összeférhetetlenség miatt.

Módosították a médiatörvényt, hogy kizárják a jogorvoslat lehetőségét

Az akkori médiahatóság, az ORTT elnöke, Majtényi László a pályázat eredményének kihirdetése után egy nappal lemondott posztjáról, azzal indokolva döntését, hogy a testület döntésével súlyosan megsértette a médiatörvényt, mert nem zárta ki a nyertes pályázókat a versenyből. Majtényi maga is jogtalannak nevezte az eljárást, és tavaly a magyar Legfelsőbb Bíróság is kimondta, hogy a Danubius megfosztása frekvenciájától illegális volt.

A két pályázaton vesztes vállalat azt közölte, hogy akkor fordultak a nemzetközi bírósághoz, amikor a médiatörvény módosításai már kizárták a lehetőséget minden érdemi jogorvoslatra.