A másodfokú bíróság mindkét hitelintézet esetében érdemben osztotta a Fővárosi Törvényszék azon álláspontját, hogy nem megalapozott a tárgyalás felfüggesztése és az Alkotmánybíróság eljárása, illetve az Európai Bíróságnál az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránt előterjesztett felperesi kérelem. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helytálló jogi következtetéssel állapította meg, hogy a perbeli szerződéses kikötések nem voltak tisztességesnek tekinthetőek. Rámutatott arra is, hogy a törvényben felsorolt konjunktív feltételek közül mindenekelőtt a szerződéses kikötések átláthatóságát, egyértelmű és világos megfogalmazását kellett vizsgálni. A fellebbezés kapcsán kifejtette, hogy a további feltételek vizsgálata nem szükséges.

Az FHB Jelzálogbanknak 15 napon belül meg kell fizetnie 532 ezer forint + áfa, az FHB Kereskedelmi Banknak pedig 40 ezer forint + áfa másodfokú részügyvédi munkadíjat az alperes részére.

Az FHB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos perében október 30-ára halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla.

Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék szeptember 30-án elutasította a felperes keresetét, nem látta indokoltnak a per felfüggesztését és a részleges érvénytelenség feltételeit sem. Az elsőfokú bíróság szerint az általános szerződési feltételek több alapelvnek - arányosság, szimmetria, átláthatóság - nem feleltek meg. Voltak olyan szerződési feltételek is, amelyek az egyértelmű, érthető megfogalmazás és a tételesség elvének sem feleltek meg az elsőfokú bíróság szerint.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes pénzügyi intézmény fellebbezett, az ítélet megváltoztatását és a tárgyalás felfüggesztését kérve. A felperes ismét indítványozta, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), továbbá kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságnál (EB), amit korábban az elsőfokú bíróság elutasított. A tárgyaláson benyújtott egy bírói határozatot, és az abban kifejtett indoklás figyelembevételét kérte.

Az üzletszabályzat kikötései a pénzügyi intézmény szerint megfeleltek a hatályos jogszabályoknak és tisztességesek voltak. A felperes fellebbezése szerint a bíróság felülírta a törvény rendelkezéseit, nem vette kellő súllyal figyelembe a refinanszírozási szerződéseket, tévesen hagyta figyelmen kívül a hitelintézeti törvényt. A felperes jogi képviselője kifejtette: fals érv, hogy erre a pertípusra azért van szükség, hogy a magyar állampolgárokat perek tízezreitől óvják meg, ugyanis jogerős határozat születhetett volna közkereseti eljárás indításával.

Az alperes magyar állam jogi képviselője ellenkérelméhez fűzött szóbeli kiegészítésében kifejtette, hogy egyetért a bíróság jogalkalmazásával, a törvényszék ítélete ténybelileg és jogilag is megalapozott, és nem indokolt, hogy a bíróság az Ab-hez és az EB-hez forduljon. Arra, hogy a felperes egy bírósági határozatot csatolt azzal a kéréssel, hogy a bíróság vegye figyelembe az abban foglaltakat, az alperes magyar állam jogi képviselője úgy reagált, hogy az ügyben eljáró bíróságot nem köti más bíróság döntése.