Az MNB a jogosulatlan piaci tevékenység megakadályozására 2016-ban elsősorban az engedély nélküli betét és más a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése, a jogosulatlan (kezelt számlás) befektetési szolgáltatás, illetve a bejelentés nélküli tőkepiaci függő ügynökök kapcsán folytatott eljárásokat. E tevékenységek mindegyikénél a valós piaci kamatokat lényegesen meghaladó kamatot, hozamot ígérnek a befektetőknek, így próbálva népszerűvé válni.

Az ügyfelek számára alapvető fontosságú, hogy még ügyletkötése előtt azonosítsák a szolgáltatót, a kínált szolgáltatás típusát és kockázatait. Az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatók esetében azon, például rokonoktól, ismerősöktől érkezett megnyugtató jelzések sem jelentenek biztonságot, mely szerint nekik magas hozamokat fizetett ki az adott szolgáltató: az ilyen típusú ügyleteknél gyakorta a később szerződők befizetéseiből teremtik elő a korábbi ügyfelek hozamait.

Ha egy ajánlat, megkeresés kapcsán jogosulatlan szolgáltatás gyanúja vetődik fel, javasolt, hogy az érintett befektető haladéktalanul, még a szerződés megkötése előtt jelezze azt az MNB-nek. A tapasztalatok szerint sokan csak utólag, a kár bekövetkezése esetén kérnek segítséget, noha a jegybank akkor tudja - valamennyi fogyasztó megtakarításainak védelme érdekében - gyorsan kivizsgálni az ilyen eseteket, ha (például ügyféljelzések alapján) időben értesül azokról.

Idén decemberig az MNB 25 piacfelügyeleti eljárást zárt le, amelyek kapcsán több mint 2,3 milliárd forint bírságot szabott ki. A még le nem zárt vizsgálatokkal együtt az MNB átlagosan évente mintegy 40-50 piacfelügyeleti eljárást végez. Ezek közül idén több olyan is volt, amelyek nyomán a jogosulatlan betétgyűjtést annak tényleges megkezdése vagy jelentősebb károkozás előtt sikerült megakadályozni.

A jogosulatlan tevékenységek rendkívül kockázatosak az ügyfeleknek. A jogosulatlan betétgyűjtésnél, állítólagos értékpapír- vagy kölcsönügyleteknél semmilyen biztosíték sincs a befizetett tőke vagy kamat/hozam visszafizetésére. Ezekre nem vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap vagy a Befektető-védelmi Alap garanciája sem.

A jogosulatlan tevékenységet végzők - bűncselekményt is elkövetve - vagy szándékosan meg kívánják téveszteni a befektetőket ezen ügyleteknél, vagy nincs is pénzügyi, tőkepiaci ismeretük, tapasztalatuk. Több esetben határon átnyúló jogosulatlan szolgáltatókról van szó: vagy a tevékenységet végző társaság, vagy az azzal kapcsolatban álló másik cég (a brókervállalkozás, a likviditásszolgáltató), vagy a számlavezető intézmény külföldi - sokszor nem európai uniós, hanem harmadik országbeli - államban van. Ilyenkor egy esetleges jogvitát pedig az ottani jogszabályok szerint és nyelven kell lefolytatni.

Magyarországon pénzügyi tevékenység csak az MNB engedélyével vagy regisztrációjával végezhető. Az ezzel rendelkezők listája a jegybank honlapjának Piaci szereplők menüpontjában érhető el. A jegybank illetve a külföldi társhatóságok által azonosított jogosulatlan gyanús szolgáltatók listája a Figyelmeztetések menüpontban olvasható, a jogosulatlan gyanús tevékenységek jelzésének lehetőségeiről pedig az Engedély nélkül, illetve bejelentés hiányában folytatott tevékenységek menüpontban tájékozódhatnak az ügyfelek. Ezen túlmenően az MNB ügyfélszolgálata és a vidéki pénzügyi tanácsadó irodahálózata is segít az információnyújtásban - írta az MNB.