Ezen beszerzési eljárások specialitása az volt, hogy az eljárásban csak olyan gazdasági szereplők vehettek rész, amelyeket az Alkotmányvédelmi Hivatal előzetesen átvilágított és felvett az ilyen gazdasági szereplők nyilvántartására szolgáló jegyzékbe.

A helyettes államtitkár azzal indokolta a kormányzati döntést, hogy "a transzparencia, az átláthatóság és a fair verseny fontos annyira a kormánynak, hogy kész ezeket a szempontokat az általános nemzetbiztonsági érdekek elé helyezni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány más eszközökkel ne szerezne érvényt a nemzetbiztonsági érdekeknek".

Az EU miatt kell változtani

A kormány szakértői ezért Lázár János miniszter javaslatára vizsgálják, a jövőben hogyan lenne érvényesíthető, hogy csak olyan eljárások mentesülhessenek a nyílt közbeszerzések alól, amelyek esetében az Európai Unió sem kérdőjelezheti meg a szűkített kiírás alkalmazásának indokoltságát. Ehhez pedig a többi uniós tagállam gyakorlatát is meg fogják vizsgálni - magyarázta a helyettes államtitkár.

Nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva a kormány mentesítette a Miniszterelnökség Várba költöztetésének egyes beszerzéseit a nyilvános közbeszerzés alól - írta meg a Napi.hu szeptember elején.  Ez nem az első eset, a kormány 2013-ban szintén nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva mentesítette a nyilvános közbeszerzés alól a használatarányos elektronikus útdíj rendszerének kiépítéséhez kapcsolódó szolgáltatási és eszközbeszerzéseket. A rendszer kifejlesztését két magyar cég, az ARH Informatikai Zrt. és az i-Cell Mobilsoft Zrt. konzorciumára bízták (ez lapinformációk szerint 20 milliárdba került). Szintén ezt tervezik az e-útdíj és a személyautókat érintő e-matrica rendszer fejlesztésére vonatkozó beszerzésekkel is. A kormány 2012-ben szintén nemzetbiztonsági érdekre hivatkozott a Kossuth tér átépítésére lebonyolított beszerzések egyes adatainak titkosításakor. Például nem hozták nyilvánosságra azt, hogy kiket kértek fel ajánlattételre, s azok milyen ajánlatot tettek.