A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2015 őszi vállalati felmérése szerint a piaci folyamatokat tekintve jelentős javulást lehet megfigyelni: a piaci forgalom, a megrendelések és az értékesítési árak felmérést megelőző egy évben tapasztalt és azt követő 12 hónapos időszakban várt alakulása nyomán a Piac-index 56,5-ről 58,7 pontra emelkedett.

Az optimizmus erősödése azonban nem volt egyenletes: míg az exportpiacokban kevésbé a belföldi piacokban kicsivel jobban bíznak a vállalkozások. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a felmérés kezdete, 2009 nyara óta első alkalommal alakultak bizakodóbban a belföldi piaci várakozások a külföldi kereslettel kapcsolatos vállalati várakozásoknál.

A hiteleknél fontosabbak a vásárlások

A beruházási kedv mérséklődése visszaköszön a beruházásindex 70,9 pontról 64,4 pontra történő süllyedésében, ugyanis a 2014. ősz óta eltelt 12 hónapban az egyéves távon beruházást tervező cégek aránya 11,7 százalékponttal 61,7 százalékra süllyedt. A felmérés részletesebb eredményei azt jelzik, hogy a külpiaci kereslet vállalatok által prognosztizált süllyedését nem tudta kellően ellensúlyozni a belföldi piac várt élénkülése.

A vállalatok forrásétvágyát kifejező finanszírozás-index 58,7-ről 54,3 pontra süllyedt, a csökkenés mértéke hasonló volt a beruházás-index kapcsán tapasztalttal, és az okok összefüggenek a fejlesztési szándék mérséklődésével. Ezenfelül a vállalatok körében felerősödtek a hitelköltségek jövőbeli csökkenésével kapcsolatos várakozások, emiatt halasztja el a vállalatok egy része a forrásfelvételt. A négy komponens átlagaként adódó MFB-Indikátor értéke a 2014. őszi 59,3 pontról 57,2 pontra süllyedt 2015. őszre, a csökkenés a beruházási és forrásbevonási kedv mérséklődésére vezethető vissza.

Az MFB szerint 2016-ban a hazai fogyasztás válhat a gazdasági növekedés egyik fő motorjává a cégek visszajelzései szerint. Az exportpiacok húzóereje gyengül, ami a vállalati fejlesztések egy részének előbbre hozása mellett a tervezett beruházásokra is negatívan hat.

Milyen ágazatoknak kedvez a helyzet?

Az agrárágazatok kilátásai 2016 őszig kifejezetten kedvezőnek tűnnek. A szekunder és tercier szektorban az ágazatok többségének szintén javuló irányba mutatnak a kilátásai, csupán az energetika, a textilipar és a gazdasági szolgáltatások nyújtásával foglalkozó cégcsoportban szerényebb a derűlátás.

Az idei évre várt kilátásokat tekintve a textilipar és az energetika növekedése lelassulhat, míg a tavaly jól teljesítő járműipar növekedéséhez felzárkózhat vagy megközelítheti azt az élelmiszeripar (a lakossági vásárlóerő erősödése és a sertéshús áfakulcsának csökkentése révén), a vegyipar (a szénhidrogének nemzetközi árának csökkenése nyomán), a fémfeldolgozás (az alacsony világpiaci nyersanyagárak következtében), a szállítás, raktározás és az infokommunikációs szolgáltatások. Az építőipar és az ingatlanügyletek ágazatok kilátásai viszonylag szerények, azonban az adatfelvételre az ágazatot támogató kormányzati intézkedések (családi otthonteremtési kedvezmény, áfa csökkentés) bejelentése előtt került sor, így ezekben az iparágakban vélhetően a jelzettnél nagyobb élénkülés mehet végbe.