A 2000-es évek elején még más világban éltünk: nemcsak azért, mert a bankok és befektetők a mainál nagyobb bátorsággal kerestek célpontokat, cégeket pénzüknek, hanem azért is, mert a hitel- és befektetési célpontok megfelelésének értékelése is rugalmasabb és "nagyvonalúbb" volt mint ma. A gazdasági válság óta azonban mindenhol szigorúbb feltételrendszereket vezettek be, így most már nem elég, hogy a vállalkozás növekedési kilátásai jók legyenek, a külső finanszírozók csak olyan cégekbe rakják a pénzüket, ahol biztosak lehetnek abban, hogy a működés összes fontos területén minden rendjén van.

Azt, hogy a cégeknek mennyire szüksége van külső forrásra, jól mutatja a Magyar Fejlesztési Bank tavaly év végén publikált felmérése, mely szerint a vállalatok 32 százalékának már az is gondot okoz, hogy a folyó költségeit fedezze, de beszédes adat az is, hogy tavasz óta 14 százalékról 12 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek külső forrás nélkül beruházást terveznek, ezzel párhuzamosan pedig 38 százalékról 41 százalékra nőtt azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek úgy érzik, hogy hiába lenne szükséges beruházni, nem rendelkeznek elegendő pénzzel.

A helyzeten a kormány többek közt az országos szinten 1400 fiókkal üzemelő takarékokkal segítene, és Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség elnöke is úgy nyilatkozott, hogy a hazai bankok - ahogy egyébként ők is kommunikálják - meg kívánják erősíteni szerepvállalásukat a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott szolgáltatások terén.
A helyzet tehát adott, ám a legtöbb növekedni, fejlődni vágyó vállalkozás már akkor elbukta a pénzügyi forrás bevonásának lehetőségét, amikor egy bankhoz, vagy befektetőhöz fordul - vélik a tanácsadók és banki/befektetési szakértők. Ahogy a PwC szakemberei kiemelték: a befektetőt, fejlesztési hitelt kereső cégek gyakran nem mérik fel reálisan saját lehetőségeiket, adózási és jogi ügyeik nem mennek zökkenőmentesen, üzleti tervük - ha egyáltalán létezik - gyenge lábakon áll. A sikeres forrásbevonáshoz viszont felkészülten kell hozzálátni, a PwC szakemberei úgy vélik, a vállalkozás egészét kell vonzóvá tenni a külső szemlélő, különösen a befektetéssel egyben kockázatot is vállaló pénzügyi befektető/finanszírozó bank számára.

Ebben kíván segíteni a tanácsadó cég új szolgáltatása, a KKV Turbó, melynek többek közt az is célja, hogy bemutassa, hogyan is kellene a - várhatóan többlépcsős - felkészülésnek nekivágni. Egy befektető ugyanis számos szempont alapján mérlegeli, vajon megéri-e egyáltalán annak gondolatával foglalkoznia, hogy egy adott cégbe pénzt helyezzen. Ez a szempontrendszer azonban nagyjából állandó és ezért a KKV Turbó alapjait, a feldolgozandó területeket a PwC úgy állította össze, hogy azok megfelelő képet mutassanak a befektetők számára fontos területekről. "Számos beszélgetés, pénzügyi befektetőkkel való közös munka eredménye mindaz, amit a program tartalmaz." - mondja Fekete Miklós, a PwC Magyarország cégtársa.

A KKV Turbó használatával úgy válhatunk felkészültebbé a befektetőkkel való tárgyalások előkészítéséhez, hogy közben átfogó képet kapunk vállalkozásunk működéséről, az esetleges kritikus, vagy befektetői szempontból kockázatot jelentő területek azonosításával pedig arról is többet tudhatunk meg, hol érdemes javítani, mire érdemes a mainál nagyobb figyelmet fordítani. A KKV Turbó így egyszerre kínál betekintést a befektetők számára fontos szempontok, értékelendő területek listájába és állít átfogó tükröt a vállalkozás vezetői és tulajdonosai részére cégük jelenlegi helyzetéről.

Amennyiben érdekli a lehetőség, úgy a program segítségével végezze el az ingyenes önismereti tesztet annak érdekében, hogy reális képet kapjon cége mai felkészültségéről egy esetleges tőkebevonásra, fejlesztési hitelfelvételre. Ezt követően a PwC szakértői személyre szabott tanácsadást nyújtanak a fejleszteni szükséges területeken, akár üzleti terv készítéséről, szervezetfejlesztésről, stratégiáról jogi vagy adózási kérdésekről legyen szó.

Tegye Ön is vonzóvá vállalkozását a KKV Turbóval!