Két évvel ezelőtt összesen 644 ezer kkv működött az országban, amiből 27 867 számított külföldi érdekeltségűnek, de 462 nagyvállalat is külföldi tulajdonban volt - derül ki a KSH anyagából. A statisztikai hivatal meghatározása szerint az számít külföldi érdekeltségű cégnek, amelyben eléri a 10 százalékot a külföldi tulajdoni részesedés.

Akárcsak az ország, a külföldi kkv-k is Budapest-függőek, így a szervezetek 71 százaléka található Közép-Magyarországon, de 9,2 százalékot tud felmutatni a nyugat-dunántúli térség is. A legkevesebb külföldi cég Észak-Magyarországon működött (2,5 százalék), de az Észak-Alföldön is csak a külföldi vállalkozások három százalékának volt székhelye.

A külföldi érdekeltségű kis- és középvállalkozások tízezer lakosra jutó száma, 2012
Kép: Forrás: KSH

Más a helyzet, amennyiben a tőke megoszlását nézzük: bár itt is a központi régió vezet, azonban már csak 64,7 százalékkal. Ennek oka, hogy a Nyugat-Dunántúlon találhatóak a legtőkeerősebb cégek, hiszen amíg ebben a régióban egy kkv-ra 1162 millió forint jutott, addig az országos átlag 405 millió forint volt. Ettől egyébként a közép-magyarországi mutató is elmarad 37 millió forinttal, nem beszélve a Dél-Alföldről, ahol mindössze 126 millió forintnyi külföldi tőke jutott vállalkozásonként.

Érdekesség, hogy a külföldi érdekeltségű kkv négyötöde kizárólag külföldi tőkével működött, 11 százalékuk többségében külföldi, 9,4 százalékuk nagyobb részben belföldi tulajdonban volt. A teljesen külföldi irányítás alatt álló cégek aránya egyébként a Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb, itt elérte a 98 százalékot is, míg a másik végletet 60 százalékkal az Észak-Magyarország jelentette.

A külföldi érdekeltségű kis- és középvállalkozások külföldi tőkéjének megoszlása összevont gazdasági ágak szerint, 2012
Kép: Forrás: KSH

A külföldi tőkével működő kkv-k 82 százaléka a szolgáltató szektorban tevékenykedett, a legtöbb szervezet a kereskedelemben (8400), valamint az ingatlanügyletekben (6348). Számuk jelentősebb még a tudományos és műszaki tevékenység területén (2822), illetve a termelő ágazatok közül a feldolgozóiparban (2638). A régiókat tekintve eltérő súllyal ugyan, de ugyanezen területek a leghangsúlyosabbak: Közép-Magyarországon a szolgáltatások nagyobb, az ipar pedig jóval kisebb szerepet töltöttek be. Utóbbi a többi térségben (főképp Észak-Magyarországon) jelentősebb. Az Alföldön a kereskedelmi, Nyugat- és Dél-Dunántúlon a mezőgazdasági, Közép- és Dél-Dunántúlon pedig a vendéglátó tevékenységet folytatók gyakoribbak az átlagosnál.

Mi számít kkv-nak?

Magyarországon a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fogalmának meghatározását a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza. A jogszabály szerint azon szervezetek sorolhatók e kategóriába, amelyek létszáma legfeljebb 249 fő, éves nettó árbevétele nem éri el az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót, és az állam vagy az önkormányzati közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25 százalékot. A statisztikai lehatárolás a létszámkategória szerint történik: a legfeljebb 49 főt foglalkoztató szervezetek kisvállalkozásnak - ezen belül a 10 fő alattiak mikrovállalkozásnak -, az 50-249 fővel működők középvállalkozásnak minősülnek.