A Közlekedési Tanács tavaly decemberi ülésén a Mobilitási Csomagra vonatkozó általános megközelítést kilenc tagállam, köztük Magyarország ellenszavazata mellett fogadták el. Bulgária, Lengyelország, Litvánia, Málta és Magyarország közös nyilatkozatot csatolt az ülés jegyzőkönyvéhez.

Az Európai Parlament Közlekedési Szakbizottsága (EP TRAN) 2019. január 10-én, plenáris ülése pedig várhatóan január végén szavaz az I. Mobilitási Csomagról. A bolgár, lengyel, litván és magyar szakminisztériumi vezetők e döntések előtt találkoztak Violeta Bulc közlekedésért felelős biztossal, Karima Dellivel, az EP TRAN bizottság elnökével és a kérdéskörrel foglalkozó parlamenti jelentéstevőkkel, akiket arra kértek, hogy állítsák meg a protekcionizmust, az áruk szabad mozgásának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának akadályozását - írja közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Kapcsolódó

A nemzeti delegációk vezetői szerint a Mobilitási Csomag egyik legfontosabb célja az volt, hogy javítsa a járművezetők szociális körülményeit, ezért tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat, és megőrizni annak lehetőségét, hogy a járművezetők maguk döntsék el, hol töltik a pihenőidejüket. Együttes véleményen voltak abban is, hogy a heti pihenőidő gépjármű kabinjában való eltöltésének teljes tilalma a jelenlegi körülmények között nem lehetséges. A megfelelő infrastruktúra és a biztonságos parkolóhelyek hiánya miatt a tervezett intézkedések nem javítják a járművezetők munkakörülményeit - véli a szaktárca.

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: "reális, kiegyensúlyozott és megvalósítható kompromisszumra van szükség, amely egyszerre biztosítja a járművezetők védelmét, a tisztességes versenyt és a szolgáltatások szabadságát. A javaslatok az uniós piac széttagoltságához vezetnek, akadályozzák a közúti szállítás belső piacának működését, aránytalan adminisztratív terheket rónak a gazdasági szereplőkre, különösen a kis- és középvállalkozásokra."

Kiszorulnak az európai cégek?

Az általános megközelítés és az európai parlamenti javaslatok többsége az összes uniós szállítási vállalkozást, így a nyugat-európaiakat is versenyhátrányba hozza a harmadik országokkal szemben. Egy esetleges rossz döntés azt eredményezi majd, hogy európai vállalkozások tömegesen mennek csődbe vagy települnek át harmadik országba, míg a piac egy jelentős részét azonnal átveszik az unión kívülről érkező fuvarozók.

Mosóczi László szerint "a tervezett előírások gyakorlati megvalósíthatósága kérdéses, a rendelkezések kedvezőtlenül befolyásolják a közlekedésbiztonságot, akár középtávon is visszavetik az árufuvarozás és személyszállítás teljesítményét, e szolgáltatások árának, és így az európai polgárok terheinek növekedéséhez vezetnek."

Az államtitkár kifejtette, hogy ha a határon átnyúló szállítási műveleteket mentesítik a kiküldött munkavállalókra vonatkozó új, piackorlátozó irányelv előírásai alól, azzal észszerű időn belül növelni lehetne az európai vállalatok termelékenységét, csökkenteni az üresjáratokat, az úthálózat károsodását, és mérsékelni a felesleges károsanyag-kibocsátást.