Az ezerkilencszáz kilométer hosszú, tenger alatti gázvezeték előbb Izrael földközi-tengeri partvidékétől Ciprusra, majd onnan Krétára, végül Görögország európai partjához vezeti el a földgázt.

A tervek szerint később egy másik vezeték is épül majd, amely Olaszország partjaihoz szállítja el az Izraelnél néhány éve felfedezett energiahordozót.

Kapcsolódó

A közel hatmilliárd dolláros (ezernyolcszáz milliárd forintos) gigaberuházás az európai földgázigény tíz százalékát lesz képes kielégíteni. A vezetéken évente 9-12 milliárd köbméter földgáz érkezhet a kontinensre a Földközi-tenger délkeleti partjaitól.

A gázvezetékeket először a Ciprusig tartó 170 kilométeres szakaszon fektetik le, majd öt éven belül elkészülnek a további szakaszok Görögország és Olaszország felé.

Benjámin Netanjahu, az izraeli átmeneti kormány miniszterelnöke Athénban az ünnepélyes aláírás előtt megbeszéléseket folytatott előbb Kiriákosz Micotakisz görög kormányfővel, majd Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnökkel is. Az ezt követő háromoldalú találkozón írták alá a megállapodást a tenger alatti csővezetékről.

A Globes című izraeli gazdasági újság korábbi írása szerint az EastMed "Achilles-sarkát" az orosz földgáznál sokkal magasabb kitermelési költsége, a tenger alatti szállítás nehézségei, valamint a görög és ciprusi tengerfenék vulkanikus mozgásai jelenthetik.

Ugyanakkor az új gázhálózat kiépítése alternatívát jelenthet majd Európa számára az orosz földgázzal szemben, és egyben kihívást jelent a Török Áramlat nevű orosz-török gázvezeték számára is. Ezért a tervek feszültséget okoztak Törökország és Ciprus között, és vita kezdődött a tenger alatti földgázkincs birtoklásának jogáról Izrael és Libanon, valamint Törökország és Ciprus között. Az oroszok vezetékének európai ága már épülőben van, éppen karácsonykor jelentették be, hogy már a szerbiai szakasza készen is van, a tranzitvonal már elér Magyarországig is. A vezetéképítését támogatókat az Egyesült Államok szankciókkal fenyegette meg.

Az izraeli ideiglenes kormányt még vezető Netanjahu Görögországba utazása előtt azt nyilatkozta, hogy a három ország különösen fontos szövetséget alapozott meg, amely növeli a térség stabilitását és Izraelt energiaexportáló nagyhatalommá teszi.

Netanjahu görögországi látogatása előtt Izrael athéni nagykövete felhívta a kormányfő figyelmét a diplomáciai szolgálatok hónapok óta húzódó gazdasági válságára, hogy megfelelő költségvetési források nélkül kell dolgozniuk, és megkérte a miniszterelnököt a helyzet rendezésére.

Izrael néhány éve több mint 900 milliárd köbméter, több földgáz-mezőn elhelyezkedő gázkincset fedezett fel földközi-tengeri partjainál, és a kutatások újabb 2200 milliárd köbmétert meglétét feltételezik.