A bankok korábbi kalkulációi szerint 230 forintos svájci frank (CHF) árfolyamnál vész teljesen oda minden előnye a devizahitelnek a forinthoz képest. Az éveken keresztül a hazai pénznemben folyósított kölcsönökhöz képest valamennyire még mindig előnyben levő frankhitelnél a július meghozta a fordulatot. Augusztus első napján pedig már a sok elemző által kritikus szintnek tartott 240-es gát is ledőlt. Jelenleg tehát az sem vigaszthatja az alpesi devizában eladósodottakat, hogy régi döntésüket a forintkamatok a mai napig igazolhatják. Ráadásul - bár a bankoknál erről egyáltalán nem szeretnek szót ejteni - a többség nem így számolt, egyszerűen azt nézte, hogy a hitel induló törlesztőrészlete mennyire fér bele a családi költségvetésbe. A havi teher pedig nem egy családnál megduplázódott.

Sokminden függ a törlesztő fordulónapjától

Kapcsolódó

Ilyen körülmények között tulajdonképpen az a meglepő, hogy a banki kihelyezések minősége nem romlik még a jelenleginél is nagyobb ütemben. A bankok arra a kérdésre, hogy ilyen szinten milyen mértékben nőhet a bedőlések száma, egyre csak azt ismételgetik: attól függ, mennyire lesz tartós a jelenlegi folyamat.

Azokat az ügyfeleket azonban, akiknél a havi teher "beárazásának" napja éppen egy extrán kedvezőtlen árfolyam, ez aligha nyugtatja meg. Júliusban például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett adatok alapján az Erste devizahiteles ügyfeleinek 234,3 forintos CHF-szinttel kellett törleszteniük, míg az OTP-seknél a kalkuláció alapját 214,3 forint jelentette. Ennek magyarázata, hogy utóbbinál negyedike, míg az Ersténél a hónap közepe a fordulónap.

Az MNB devizahitelállományról közzétett adatai alapján lapunk számításai szerint a tegnapi nap (ha mindenkinek akkor kellett volna beárazni a hitelét) az előző hónap átlagárfolyamához viszonyítva majdnem 200 milliárdos veszteséget hozott. A teljes július amúgy 126 milliárd forinttal növelhette a devizaadósok terheit. Ennél pedig kalkuláltunk az egy éve stabilan átlagosan 40 milliárd forintot kitevő havi törlesztéssel is. (2010 első félévben ez az összeg még 25 milliárd forintra rúgott, 2009-ben pedig egy év alatt nem jött össze 50 milliárd forintnyi nettó törlesztés.)

Romló banki portfóliók

A bankok késedelmes kinnlévőségeiről részletes adatokat a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) sajnos utoljára csak 2009-ről tett közzé. A hitelintézet szektor egéb adatai között szereplő, portfolióminőségről készített táblák azonban elég erőteljes romlást mutatnak.

Eszerint például a nagybankok hitelállományában az idei első negyedév végén már közel 23,2 százalékot tett ki a nem problémamentes kölcsönök aránya, szemben az egy évvel korábbi 20,4 százalékkal. A teljes szektorban közben nem egészen két százalékról három százalék fölé nőtt a kifejezetten bukott hitelek részesedése. Ez ráadásul - mint arra az MNB korábban figyelmeztetett - nem feltétlenül tükrüzi a valós képet, hiszen a bankok adósmentő programjai sok mindent elkendőzhetnek.

Összességében azonban mégis úgy tűnik, hogy a mostani frankdrágulástól drámai fejleményeket várók túlozhatnak. Az MNB stressz tesztjében ugyanis erre az évre 245 forintos CHF-árfolyammal (és még egyéb durván negatív folyamatokkal) kalkulált. A hazai bankrendszer pótlólagos tőkeigényét pedig a hitelkockázat miatt nem egészen 50 milliárd forintra tette.