Elmarad a várttól a kötelező agrárkár-enyhítési rendszerben a határidőre beérkezett befizetések összege. A rendszer indításakor a vidékfejlesztési tárca úgy számolt, hogy a kiterjesztett kötelező tagságtól érkező befizetés eléri majd az eddig megszokott évi négymilliárd forintot, amihez a kormány arányosan ugyanekkora részt tesz hozzá. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) a Napi Gazdaság kérésére kapott adatok szerint azonban a szeptember közepi határidőig 62 866 tagtól érkezett elfogadható befizetés, 3,63 milliárd forint összegben. Ez azt jelenti, hogy nem minden hozzájárulás-fizetésre kötelezett tagtól érkezett meg a befizetés, eredetileg ugyanis 63 750 regisztrált termelőtől vártak befizetést.

Így tovább csökken az eredetileg sem túl jelentős agrárkár-enyhítési alap kifizethető kerete. Ez pedig az idei aszályos évben csak a növénytermesztésben százmilliárdos nagyságrendűre taksált károk esetében további veszteséget jelent azon termelőknek, akik a maximális kárenyhítő juttatás lehetőségéért valamennyi jogszabályi feltételt − így a biztosításkötést is − teljesítették. Ugyan a szaktárca szerint az alap felülről nyitott keret és csak a kárigények novemberi összesítése után várható döntés arról, hogy a kormány megemeli-e az alapból kifizethető összeget, azonban az idei és a jövő évi költségvetési hiány nagyságáról szóló hírek egyre kétségesebbé teszik, hogy lesz-e erre lehetőség. Az viszont előremutató jel, hogy a kötelezően tagnak minősülők mellett 10 441 önként csatlakozó bővítette a kockázatközösséget. Az új szabályok szerint ugyanis a 10 hektár alatti területtel rendelkező őstermelőknek nem kell megfizetni a hozzájárulást.

Az MVH adatai szerint a biztosítási díjtámogatás kapcsán több mint 1800 biztosítási szerződést adtak be a hivatalhoz, ebből mintegy 1600 gazdálkodó a kárenyhítési rendszerben is érdekelt és már be is fizette a hozzájárulást. Mivel a szerződések adatainak ellenőrzése még zajlik, egyelőre nincsenek pontos adatok arról, hogy mekkora a szerződésekhez igényelt díjtámogatás, illetve hogy mennyire használták ki a gazdálkodók az erre elkülönített 3,5 milliárd forintos keretet. A támogatási jogosultság feltétele, hogy a biztosítás díját teljes összegben befizessék a termelők, amit a biztosítók november 15-ig igazolnak az MVH-nak. Az egyéni támogatási összegek csak ezt követően alakulnak ki.

A biztosítóknál jelenleg a beérkezett kárigények összesítése, a kárösszegek véglegesítése zajlik. Az Allianznál várhatóan novemberben tudnak majd végleges számokat mondani a kárösszesítéssel kapcsolatban. Az október elsejei állapot szerint 628 kárigényt jelentettek a támogatott és 317-et a nem támogatott biztosítással rendelkező agrárügyfelek − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Horváth Andrea, az Allianz Hungária Zrt. nem életbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese. A Generalinál az 593 támogatott szerződésből eddig 115 tulajdonos jelzett kárigényt, míg a több mint hatezer egyéb agrárbiztosítás kapcsán idén eddig nagyságrendileg 1300 bejelentést kaptak. A növényekhez kapcsolódó valós kárérték megállapításához meg kell várni azt a növekedési stádiumot, amikor a tényleges kár kimutatható − mondta lapunknak Kókai Gábor, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. mezőgazdasági biztosítási szakértője. Ilyenkor a kárszakértők több szemlét tartanak, a végleges kárösszeget csak a betakarításkor határozzák meg. Ezért és a mielőbbi kárrendezés érdekében növelte a biztosító a szakértők számát.

Az időközben megkezdődött őszi vetések kapcsán egyre több, az új szerződéskötési lehetőségek iránt érdeklődő megkeresést kapnak a biztosítók, de konkrét kötésekre inkább csak novemberben számítanak. Hagyományosan az őszi vetésű növények esetében a biztosításkötési időszak október második felétől november végéig tart − mondja Horváth Andrea. Az aszálykár miatt már most is érezhető az érdeklődés, de a termelők várják az eredményeket, a díjtámogatott konstrukció által nyújtott fedezetet vásárló gazdák tapasztalatát, az aszálykár-kifizetéseket és az esőt − válaszolta lapunk érdeklődésére Máhig Attila, a Groupama Garancia Biztosító Zrt. nem életbiztosítási ügyvezető igazgatója. A Generali szerint az is befolyásolja majd a szerződéskötési hajlandóságot, hogy lesz-e jogszabályváltozás a támogatott konstrukcióval kapcsolatban.

Már júliusban megtárgyalták az első tapasztalatokat a vidékfejlesztési tárcával az addig felmerült problémákkal kapcsolatban − mondta Máhig Attila. Ezt követően a biztosítók a Mabiszon keresztül javaslatot tettek a szükséges jogszabályváltozásokra, a tárca pedig ígéretet tett arra, megvizsgálja az alkalmazás lehetőségeit. A biztosítók mellett több más mezőgazdasági szakmai szervezet, kutatóintézet is javaslatokat nyújtott be a minisztériumhoz a rendszer hatékonyságának növelése érdekében, az EU vonatkozó előírásai ugyanis szigorú keretrendszert szabnak a díjtámogatott biztosítások működéséhez. A Napi Gazdaság információi szerint a napokban egyeztetnek ezekről a felek, de a jogalkotás még folyamatban van. Fél év működés, egy teljes termelési évet sem kitevő tapasztalatunk birtokában szakszerűtlen lenne komolyan változtatni a feltételeken − mondta Máhig Attila. Szavai szerint adminisztrációs és kisebb, a működést segítő, a gazdák bizalmát erősítő javaslatokat tettek.