Az MNB az üzletszerűen, engedély nélkül végzett követelésvásárlás - mint jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység - visszaszorítása érdekében 2015. első negyedévében valamennyi pénzügyi intézményt érintően rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el. A jegybank ennek keretében azt kívánta áttekinteni, hogy az elmúlt években a pénzügyi intézményektől üzletszerűen követelést vásárlók rendelkeztek-e az e tevékenységre vonatkozó felügyeleti engedéllyel - adta hírül a jegybank.

A hitelintézeti törvény meghatározása szerint a követelésvásárlás olyan pénzügyi tevékenység, amely egy követelés - a kötelezett kockázatával vagy anélkül való - megszerzésére, megelőlegezésére, leszámítolására irányul (ilyen lehet például a faktoring vagy forfetírozás), függetlenül attól, hogy a követelés esedékességét ki tartja nyilván és ki szedi be.

Az MNB az adatszolgáltatásból levont tapasztalatok alapján a közelmúltban vezetői körlevélben tájékoztatta a pénzügyi intézményeket - többek között - arról, hogy a követelésvásárlás, mint pénzügyi szolgáltatási tevékenység esetében az üzletszerűség megvalósulását milyen szempontok alapján vizsgálja. Mivel ezek az információk nem csupán a követeléseket értékesítő pénzügyi intézmények, hanem a tőlük követeléseket vásárló személyek és a nyilvánosság számára is hasznosak, a jegybank honlapján ma közzétette a témában született vezetői körlevelének kivonatát.

Az adatszolgáltatásból származó adatok alapján emellett az MNB 2015 őszén piacfelügyeleti eljárást indít első körben 10 olyan társasággal szemben, amelyek a vizsgált időszakban a legtöbbször, illetve a legnagyobb értékben vásároltak követeléseket, s tevékenységük kapcsán felmerül az engedély nélkül, üzletszerűen végzett követelésvásárlási tevékenység gyanúja.

Az MNB a pénzügyi intézményeket érintő rendkívüli adatszolgáltatás elrendelésével bármikor megvizsgálhatja a pénzügyi szektorban megvalósuló engedményezésekre vonatkozó adatokat. A felügyeleti engedély nélkül, üzletszerűen követelésvásárlási tevékenységet végző személyekkel szemben a jegybank szükség esetén további piacfelügyeleti eljárásokat is indíthat.