A magyar munkavállalók egybehangzóan úgy vélik, hogy a külföldi üzleti utak növelik a munkájuk értékét, mégis alig dolgoznak olyan pozícióban, amely erre lehetőséget adna - olvasható a munkaerő-közvetítőcég közleményében.

A Randstad Workmonitor adatai szerint mindössze tízből egy magyar szokott külföldre menni céges ügyben, amely messze elmarad a globális átlagtól. Ötből három megkérdezett egy jó állásért még a határon túlra is költözne. A felmérés során Magyarországon több mint 400, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazott válaszolt a kérdésekre.

Kell a "férfias" rugalmasság

A fiatal magyar munkavállalókat - elsősorban a férfiakat - mágnesként vonzzák a nemzetközi lehetőségek. A Randstad Workmonitor legfrissebb eredményei azt mutatják, hogy a 34 év alatti férfiak 79 százaléka a megfelelő állásért külföldre is áttelepülne, 68 százalékuk pedig itthon is szívesen dolgozna olyan pozícióban, amely utazással jár.

Bár a nők és az idősebbek is többnyire úgy vélik, hogy az országhatáron túli üzleti út hozzáadott értéket jelent, a fiatal férfiakhoz képest jobban tartanak attól, hogy az a magánéletüket negatív irányba befolyásolná.

Ezzel is összecseng, hogy a 34 év alattiak körében közel háromszor annyi férfi dolgozik olyan pozícióban, amely rendszeres nemzetközi ingázással jár, míg 35 év felett is kétszer annyi férfi tölt be ilyen állást.

Nem sokaknak kínálják fel

A Randstad tanulmányából arra is fény derült, hogy bár a magyarok több mint 40 százaléka kimondottan szeretne olyan állást, amely nemzetközi ingázással jár, jelenleg csupán minden tizedik tölt be ilyen pozíciót. Ezzel a felmérésben vizsgált 34 ország közül Magyarország az utolsó helyen áll. Összehasonlításként a szomszédos Szlovákiában, Ausztriában és Csehországban is minden ötödik munkavállaló szokott külföldi üzleti útra menni, a fiatalabb korosztályban pedig ennél is magasabb ez az arány.

Ezzel szemben nálunk a 34 év alattiak körében is mindössze a munkavállalók 18 százalékának van lehetősége itthoni pozícióban nemzetközi tapasztalatot gyűjteni.