A politikus, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését, közölte: az érintetteknek ugyanazt, a réginél részletesebb kérdőívet kell kitölteniük, amit az új pályázók már automatikusan megkapnak, és amely az alaptörvényi és abból következő törvényi átláthatósági feltételeknek való megfelelésre tartalmilag kérdez rá.

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az NFÜ a korábbinál határozottabban lép fel az offshore cégekkel szemben, nem kímélve az egyébként is komoly változások elé néző fejlesztéspolitikai intézményrendszert sem.

"Az átlátható viszonyok megteremtésével 2010-ig nem foglalkozott senki. A 2011. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény azonban előírja, hogy közpénzhez csak átlátható tulajdonosi szerkezetű pályázók juthatnak hozzá, mivel az NFÜ több tízezer pályázatnak ítélt meg támogatást, úgy gondolom, élen kell járnunk a transzparencia megkövetelésében is" - fogalmazott Lázár János. Emlékeztetett: az NFÜ eddig azt a gyakorlatot követte, hogy a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozat formájában, a pályázók önbevallása alapján tett eleget az átláthatóságot vizsgáló kötelezettségének. A szeptember elsejétől használt dokumentumban a pályázó büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozik arról, hogy az általa képviselt szervezet a vonatkozó jogszabályok egyes feltételeinek milyen tények alapján felel meg. "Ez a lépés az első, és szándékom szerint az egyetlen olyan intézkedés, ami a pályázók és az NFÜ kapcsolatában nem az egyszerűsítésről, hanem növekvő adminisztrációról szól" - tette hozzá az államtitkár.

Ismertetése szerint szeptember elejétől az uniós támogatásra pályázó szervezetnek nyilatkoznia kell az átláthatóság törvényben foglalt kritériumai teljesüléséről egyenként, tényszerűen, hogy mely körülmény, tény, adat az, amely miatt a szervezet megfelel az átláthatóság jogszabályi feltételeinek. A gazdasági társaságoknak nyilatkozniuk kell név szerint például a tulajdonosi körről és struktúráról, a több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró tagjaikról, és azok adóilletőségéről is - mondta. Kiemelte: az új eljárásrendben a közreműködő szervezet a pályázat befogadását követően egybeveti a pályázók nyilatkozatait a közhiteles cégnyilvántartásban található adatokkal, azonban a magyar jogi környezet miatt számos olyan adat szükséges az átláthatóság bizonyításához, amelyek tekintetében támaszkodnunk kell a pályázók teljes felelősség mellett tett nyilatkozataira is.

Azoknál a cégeknél, ahol kizárólag magyar magánszemélyek alkotják a tulajdonosi kört, a nyilatkozat kitöltése alig vesz néhány percet igénybe és elegendőek hozzá a társasági szerződésben is szereplő adatok. "Ennél bonyolultabb eset az, amikor a támogatott vállalkozásnak külföldi tulajdonosai is vannak. Ez csak akkor jelenthet problémát, ha a tulajdonosi lánc nem fejthető egyértelműen vissza az utolsó láncszemig, vagy abban olyan elem is van, amely adómegkerülési szándékot sejtet" - mondta Lázár János, hozzátéve, hogy nem boszorkányüldözésről van szó, de mindenkit utolér a rendszer, aki nem tud megfelelni az átláthatóság törvényi feltételeinek, legyen szó akár hazai, akár külföldi szereplőről.

Az új szabályozás életbe léptetésének időzítéséről az államtitkár elmondta, hogy a költségvetési ciklus végéhez közeledve az elszámoltatásnak egyre nagyobb szerep jut. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábban explicit kifogásolta az átláthatósági törvényekkel kapcsolatos hiányosságokat, s ezt orvosolta most az NFÜ.

"Tudjuk, hogy mennyi pénzt használhatott fel Magyarország ebben a költségvetési ciklusban, de a felhasználók és a hatékonyság kérdésében az állampolgárok jogosan tehetnek fel kérdéseket. Tiszta helyzetet akarunk teremteni, láthatóvá téve, hogy ki és milyen célok érdekében jutott közpénzekhez" - szögezte le Lázár János.