Nagy Zoltán, a második legnagyobb kecskeméti foglalkoztató − a több mint 1500 főt alkalmazó − svájci gyökerű Phoenix Mecano Kft. ügyvezető igazgatója szerint nem kell attól tartani, hogy a Mercedes agyonnyomja a helyi ipart. Arra a kérdésünkre, hogy az autógyártó megjelenése milyen hatással volt a bérekre, Nagy elmondta, hogy a jövedelmek alakulására különböző tényezők hatnak − például a gazdasági válság vagy a kormány kompenzációs javaslata, vagyis nem kimondottan a Mercedes megérkezése. Az igazgató szerint a foglalkoztatás terén nagy szerepe volt például annak, hogy a válság nyomán sok cég bezárt, aminek következtében munkaerőtöbblet alakult ki, jelentős számú jól képzett munkavállaló került a piacra.

Azt azonban Nagy is elmondta, hogy egy nagy munkaadó megjelenése mindenképpen átrendeződést eredményez a munkaerőpiacon. Az ügyvezető kiemelte, a Mercedes megjelenése több pozitív folyamatot is elindított, ezek között említette, hogy a városba vonzotta a munkaerőt, és a szak-, valamint a felsőoktatási képzésre is kedvező hatással volt.

Hasonlóan látja a helyzetet Lepsényi István, a Kecskeméten működő, közúti haszonjárművek fék- és biztonsági rendszereit gyártó és fejlesztő, 750 főt foglalkoztató Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója. A német autógyártó cég bérpolitikája ugyanis illeszkedik a környéken lévő multinacionális társaságok bérezési gyakorlatába. A Mercedes feltehetően el akarta kerülni, a magasabb bérek miatti költségnövekedést. A Knorr-Bremse az elmúlt években az előre elhatározott bérfejlesztést hajtotta végre. Lepsényi szerint rövid távon kismértékű feszültséget keltett a Mercedes megjelenése, hiszen néhány vállalat úgy élte meg, hogy elvitte munkavállalóit. A környéken korlátozott volt a szakmunkások, termelésirányítók száma, de a duális járműipari szakképzésnek és a kecskeméti főiskolán megkezdődött képzésnek köszönhetően nagyobb szakemberkínálat lesz.

A kis cégek tartanak a német óriástól

A kisebb vállalkozások ettől függetlenül tartanak a német mamuttól. A Kecskeméten is jelen lévő, több autógyártó cégnek műanyag alkatrészeket gyártó Som-Plaszt Kft. tulajdonosa, Palkovics Béla szerint jelentős a Mercedes bérfelhajtó hatása a környező vállalatokra. Jóllehet a német autógyártó cég semmivel sem fizet többet, mint ők, sőt a Som-Plasztiknál magasabbak a bérek, a munkavállalók viszont sokkal biztosabbnak érzik a Mercedes jövőjét, ezért nagy a munkaerő-csábító hatása, és az előbbiek miatt a magyar vállalkozások pozíciója gyengülhet.

Borsodi László, a győri ipari parkban működő, szintén több nagy autógyártónak beszállító, egyedi precíziós alkatrészeket gyártó Borsodi Műhely Kft. ügyvezető igazgatója szerint a nagy autógyárak egyértelműen bérnövekedést gerjesztenek. Czechmeister Mónika, az Audi vállalati kommunikációs vezetője például azt mondta, az iparági átlagnál húsz százalékkal magasabbak a bérek.

Borsodi szerint az a munkavállaló, aki a multinál a gyártósoron jól teljesít, az egy egyedi gyártásban egy közepes képességű szakember lesz, ezért a jól képzett munkavállalóknak magasabb bért kell biztosítani. Éppen ezért a Borsodi Műhely idei elsődleges stratégiai szempontja a versenyképes bérek kialakítása.

Túlmutat az autóiparon az Audi és a Mercedes

Az autóipari cégek mellett a Kecskeméten és Győrben lévő egyéb vállalkozásokat is megkérdeztünk. Molitórisz Károly, az Univer Product Termelő és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója úgy véli, cégüket sem a munkaerő-elszippantás, sem a bérfeszültség nem érintette a Mercedes megjelenése után. Mindössze három-négy műszaki kollégájuk (például targoncás) távozott, s pluszbérrel vagy a cafeteria-rendszerrel sem kellett marasztalniuk dolgozót. Közben a cégcsoport üzleteiben (Coop-csoport tag) a német munkások kereslete nyomán nőtt a forgalom, az utóbbi időben pedig német termékekkel − mint a bajor perec − is megjelentek, és az autógyártó cég büféjébe is szállítanak különböző termékeket.

Pócza Mihály, a Kisalföld Volán Zrt. vezérigazgatója szerint versenyre kényszeríti a munkaadókat a nagyvállalatok bérezési gyakorlata. Az ő cégük esetében is jelentős a bérköltség, de a közösségi közlekedésben jellemző hatósági árak miatt a társaság kevésbé versenyképes a munkaerőpiacon. A vezérigazgató azt tapasztalja, hogy a fiatal, nagy teherbírású dolgozóik körében, vagyis akik a szalagok mellett is megállják a helyüket, nagy az elvándorlás, ez főleg a gépkocsivezetőket és a karbantartókat érinti, miközben ez teszi ki a foglalkoztatottjaik 80 százalékát. Tavaly a kilépő fluktuáció meghaladta a 12 százalékot, míg korábban ez 6−8 százalék körül mozgott. A kilépő dolgozók jellemzően nem a munkakörülmények vagy a feltételrendszer miatt, hanem az anyagiak miatt hagyják ott őket.

A vezérigazgató azt mondta, hogy a dolgozóiknak általában nem tudnak olyan összeget ajánlani, ami marasztalná őket, így a munkaerő-utánpótlás folyamatos problémát jelent a cégnél, miközben Pócza Mihály ismeretei szerint a Volán-társaságok közül a Kisalföld Volánnál az egyik legmagasabb a karbantartók és a gépkocsivezetők bére. Problémát jelent a Kisalföld Volánnak a diplomások, a mérnökök és a forgalmi szakemberek "megszerzése", megtartása is. A fiatal, rátermett, idegen nyelvet beszélő diplomások számára ugyanis sokkal jobb lehetőségeket tud kínálni például az Audi.