Évtizedekkel a világháborús "zabrálás" után egy sor műtárgy kerülhet vissza eredeti tulajdonosaihoz. Az első "fecske",  idősebb Peter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja (képünkön), amelyet az örökös Batthyány-család már visszakapott - egyelőre azonban az alkotás a Magyar Nemzeti Galériában megtekinthető. A restitúciós ügyekben illetékes Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki kormánya többéves pepecselését megunva magához rendelte a vitatott sorsú tárgyakról való döntést, még januárban a Napi.hu kérdésére megerősítette, hogy öt kérelem elbírálása került hozzá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től, de határozatot mindeddig nem hozott. Most azonban jelentős fejlemények várhatók - a Bruegel-festményen kívül is.

Amerikában határoznak a Herzog-gyűjteményről

A döntések felgyorsításában vélhetően szerepet játszott az amerikai bíróság döntése, amely szerint a Herzog-örökösök ügyében illetékes lesz az ottani jogrendszer. A határozat szerint az ottani bíróság lesz illetékes arra, hogy eldöntse vissza kell-e adni az elrabolt műtárgyakat az  örökösöknek. (Herzog Mór Lipót örökösei 42 nagyértékű képet és szobrot követelnek vissza, de a magyar bíróságon mindeddig nem értek el eredményt jogos követelésük  érvényesítésének ügyében.)

Nemesi gyűjteményeket igen

A Bruegel-festményt - amelynek piaci értékét 30 millió dollárra teszik - egy másik főnemesi gyűjtemény darabjai követhetik. Lapunk értesülései szerint ugyanis a Nádasdy-levéltár és a veszprémi múzeumban őrzött három festmény ügyében is döntött a miniszter az örökösök javára.

A festményeket a család alsóperei vadászházából rabolták el a múlt század ötvenes éveiben. A festményeket és egyéb műtárgyakat érintő "hadműveletről" archív felvételek is készültek, amelyeken egyes műtárgyak pontosan felismerhetőek voltak, így a  tulajdonjog megállapítása sem lehetett kérdéses. A család levéltára letétként került az Országos Levéltárba, de mindeddig különböző hivatkozásokkal tagadták meg ennek visszaadását. A páratlan értéket képviselő archívumot a Napi.hu információi szerint a család, méltányos áron el kívánja adni a magyar államnak.

Zsidó vagyonokat nem

Egyes források szerint nem adja vissza az állam a Schiffer-hagyaték legszebb darabjait, más forrásból viszont úgy értesültünk, hogy Lázár még nem határozott három, páratlan jelentőségű pannó ügyében. Az egykor Schiffer Miksa városligeti villájában elhelyezett, Rippl-Rónai József, Iványi Grünwald Béla és Csók István által festett nagy méretű festményeket a múzeumi források szerint egy kidobásra kerülő vászonzsákból "kukázták" ki, még a múlt század hetvenes éveiben. Ezek "ideális" kiállítóhelye Schiffer villája lenne, hiszen a festményeket ide készítette a három mester. A páratlan szépségű szecessziós épületben jelenleg az adóhivatal egyik részlege működik, de állítólag szó van arról, hogy múzeummá alakítják - persze a három pannóval együtt.

A porcelánok maradnak

Szintén nemleges választ adott a miniszter a  Zsolnay-család örököseinek. A kalandos sorsú, több ezer darabos kollekció porcelán remekekből és a gyárban készült mintadarabokból áll  A kollekciót a család a gyár területén levő épületben tárolta, egészen az államosításig. Az örökösök szerint a családi gyűjteményt nem államosították   A döntés szerint azonban jogos volt az állami tulajdonba vétel, így nem adják vissza a tárgyakat.

A sor folytatódhat

Értesüléseink szerint a miniszter elé hamarosan két, a Károlyi-családhoz kapcsolható műtárgykollekció kerül. A grófi család műtárgygyűjteménye mellett azonban nem kizárt, hogy több igen értékes műkincs sorsáról is döntenie kell Lázárnak.

Az amerikai bíróság döntésében érintett 42, Herzog-féle műtárgy értékét a szakértők egymilliárd dollárra tartják. Ezek között található ugyanis El Greco több főműve, amelyekért egyenként több milliárd forintot is megadnának külföldi múzeumok vagy magángyűjtők.