Évente nagyjából 15 milliárd forintra tehető a felszámolás alá került cégek meghirdetett vagyonelemeinek értéke, ezt a vagyont jelenleg viszonylag szűk réteg vásárolja fel − a helyzeten az elektronikus értékesítési rendszer (eér) javítana. Kérdés azonban, hogy elindul-e az évek óta tervezett megoldás. A csődtörvény szabályai szerint a felszámoló cégek a Cégközlönyben kötelesek közzétenni a pályázatokat, ám ez a közzététel nem jut el szélesebb érdeklődői körhöz, illetve nem támogatja a potenciális vevőket (előfordul még, hogy saját weblapjukra is kiteszik a hirdetményt). Ráadásul a felszámolásból származó tárgyak szerint nem, csak felszámolás alá került cégek szerint lehet keresni.
Az elsődleges cél, hogy egyetlen központi internetes elektronikus értékesítési rendszer álljon rendelkezésre átlátható módon és megfelelő állami ellenőrzéssel − tájékoztatta a Napi Gazdaságot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A tárca egyeztetett azon intézményekkel, amelyek már működtetnek hasonló rendszert, vagyis a NAV-val és a Végrehajtói Kamarával. A KIM valószínűleg a NAV − inkább vevőbarát felületének − tapasztalataira támaszkodna, az üzemeltető pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatala lenne. Azt azonban a tárca egyelőre nem tudta megmondani, hogy mikor indulhat el a rendszer.
Néhány hónappal ezelőtt még egészen más volt a csapásirány. Az erről szóló tervezetben teljesen más megoldások szerepeltek − például október elsejei indulás. A rendelet a felszámoló cégekhez, illetve az egyesületük által alapított nonprofit gazdasági társasághoz utalta volna a rendszer működtetését, a tárca erről egyeztetéseket is folytatott a Felszámolók Országos Egyesületével (FOE). Az induláshoz a FOE a tagjaitól szedett volna be egy-egy millió forintot, és az üzemeltető céget is megalapította volna. A KIM azonban változtatott az álláspontján, ennek egyik oka, hogy egyet nem értés alakult ki a FOE és a tárca között.
A FOE indokoltnak látta volna jutalék meghatározását, amit a tárca egy nonprofit szervezet esetében nem tartott elfogadhatónak akkor sem, ha a bevételt automatikusan az eredménytelen felszámolások finanszírozására fordították volna (ezek költségeit jelenleg a költségvetés állja). A bankszövetség és a bíróságok sem támogatták, hogy egy egyszerű társaság üzemeltessen ilyen felületet, a FOE ugyanis nem köztestület és nem kamara − állítja most a tárca, bár ezzel nyilván az egyeztetések megkezdésekor is tisztában volt.