A gázforrásokhoz való hozzáférés tekintetében az E.On alkupozíciója mindig is sokkal jobb volt, mint a magyar állami MVM Partneré, hiszen jóval fontosabb ügyfélnek számít egy közel 50 milliárdos vételi ajánlattal, és széles energetikai portfólióval rendelkező cég, mint egy 4-6 milliárdnyi gázmennyiségről alkudozó, viszonylag kis forrás és elosztási portfólióval bíró államilag vezérelt vállalat.

Az E.On-tól megvásárolt földalatti gáztározók megvételét a kormány egyebek mellett stratégiai és ellátásbiztonsági célokkal magyarázza, miközben a kihasználtságuk alacsony. Ezzel kapcsolatban Holoda arra mutatott rá az NRGreportnak adott interjújában, hogy amióta az állam az E.On-tól megvásárolta az akkor még 4,3 milliárd köbméternyi mobilkapacitást jelentő 4 darab földalatti gáztárolót (Zsana, Hajdúszoboszló, Kardoskút, Pusztaederics), azóta a tárolók töltöttség egyszer sem érte el a 40-50 százalékot, így nem csak a mobilkapacitásuk csökkent, de az úgynevezett napi csúcskapacitás is, melyre egy-egy komolyabb elvételi igény esetén szükség lenne. Ez azt jelenti, hogy az ellátásbiztonsági célok éppen hogy sérülnek ezáltal, mert a tárolói rendszer stabilitását és kapacitását veszélyezteti az alacsony kihasználtság - emelte ki a szakember, aki nem tartotta ésszerű és megalapozott döntésnek az E.On nagykereskedelmi és földgáztárolói üzletágainak megvételét.

Holoda szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak mindenkor megvolt minden hatósági eszköze arra, hogy ezeket a földalatti gáztárolókat, a tárolói engedéllyel rendelkező cégek szabályozásával, az általa elvárt feltételek szerint működtesse. A szakember szerint teljesen felesleges volt megvenni őket, főleg úgy, hogy már akkor is látható volt: nincs szükség ekkora mobilkapacitásra. Ráadásul nem olcsón jutott hozzá az állam.

A szakember állam helyében beperelné az E.ON-t, mivel nem a piaci értéknek megfelelő áron adta el az államnak a tárolókat. Az E.On Holoda szerint nagyon is tisztában volt azzal, hogy miért akar megszabadulni a földalatti gáztárolóktól. Az állam az akkoriban már jól ismert fogyasztáscsökkenési trendek alapján nyugodtan mondhatta volna, hogy legfeljebb 3-3,5 milliárd köbméter tárolói kapacitásra van szüksége.

Ezért nem csökken a gáz ára

Holoda a gázárak alakulásával kapcsolatban elmondta: piaci információk alapján a Gazprom a piaci folyamatokat követve folyamatosan csökkentette a földgáz eladási árát, mi mégsem tapasztaljuk ezt, mivel a korábban felhalmozott veszteségek pótlására, illetve a vélhetően a következő országgyűlési választások előtti időszakra időzített újabb rezsicsökkentésre előtakarékoskodva, ezt a csökkentett árat a fogyasztók nem kapják meg. Ez az állami működtetés természete. A piaci viszonyok csak akkor és addig érvényesülhetnek, amíg erre a politikusok indokot látnak.

Holoda továbbá kiemelte: még azt sem tudhatjuk meg, hogy valójában mennyiért vásárolja az MVM az orosz gázt, holott az energiahivatalnak törvény által biztosított, hatósági jogköre lenne arra, hogy ezt kikérje tőlük. De egy szigorúan vezérelt állami hivatal nem bántja a szigorúan befolyásolt állami vállalatot.

A szakember szerint a politikusi kinyilatkoztatások ellenére be kellene végre látni, hogy a nagy tőke-, és fejlesztési igényű, hosszú életciklussal, magasabb üzleti kockázattal működő üzleti szektor lévén az energetikát egyszerűen nem lehet tartósan nonprofit alapon működtetni.