Az MNB felelőssége is, hogy sok a féligazság az MKB Bank eladása kapcsán. Az MNB  május végén, június elején szeretett volna a dealről kommunikálni - mondta el önkritikusan Nagy Márton, az MNB alelnöke egy háttérbeszélgetésen.

Sok új részlettel állt elő:

  • Az EBRD bent volt az adatszobában és most is érdeklődik az MKB iránt. A bank a nyertes pályázóval szeretne összeállni, erről jelenleg is tárgyal a bank és a vevőjelölt konzorcium. Az eladás zárásáig nem léphet be új tag a konzorciumba.
  • Ha állami pénz lenne a vevőkörben, az EU is vizsgálódna tiltott állami támogatás miatt. A konzorcium összes tagja a napokban nyilatkozott arról, hogy nincs és nem is lesz állami vagy MNB-s alapítványi forrás vagy más közpénz az ügylet során.
  • Az értékesítési folyamat során a pénzügyi erő vizsgálatánál az ár mellett nem ár jellegű tényezőket (banki és régiós tapasztalat, egyéb kötelezettségvállalási hajlandóság, menedzsment tapasztalata, tőkeemelési szándék) is bekért az MNB.
  • Arról nincs előre aláírt papír, hogy az MKB-t megvásárló alapokat pontosan hogyan töltik majd fel a vételár megfizetéséhez szükséges összeggel.
  • A nem kötelező ajánlati szakaszban a végső árnál is voltak jobb ajánlatok a beérkezett hét ajánlat között (közülük hárman álltak össze a győztes ajánlathoz). Nem minden pályázó vette volna meg azonban az MKB Bank száz százalékát. Az is fontos volt, hogy a szanálási vagyonkezelő (MSZVK Zrt.) számára az eladásból befolyjon legalább 32 milliárd forint. Az ajánlattevők összeállásánál az MKB Bank vezetése is bábáskodott.
  • A JPMorgan által segített pályázati folyamatban volt rá arra is lehetőség, hogy olyan pályázó is nyerjen, amely csak a folyamat során alapít céget, amely a vásárlást megvalósítja - ilyen cégalapításra március 31-ig volt lehetőség. Ennek minden fél eleget is tett.
  • A szanálási folyamat során úgy kell egy bankot szanálni, hogy nem lehet közpénzt beletenni. Ez úgy valósul meg, hogy a Szanálási Alapba befizető magyarországi bankok (az alap általa tulajdonolt MSZVK révén) a 32 milliárdjukat visszakapják a vételárból befolyó 37 milliárd forint révén. Közgazdaságilag az MKB Bank privatizációja már akkor megvalósult, amikor a tulajdonjog az államtól az MSZVK-hoz 1 forintért elkerült.