Míg 2013-ban a megkérdezettek mindössze 34 százaléka rendelkezett megtakarítással, addig 2016-ra többségbe kerültek (55 százalék) azok, akik meg tudnak takarítani.

A tavalyi 24 százalékról idén 30 százalékra emelkedett azok aránya, akiknek van befektetési jellegű megtakarítása. A korábbi évekhez hasonlóan az alacsony hozamú, ugyanakkor kiszámítható, lekötés nélküli megoldások a legelterjedtebbek. A tavalyi 34 százalékhoz képest csökkent a pénzüket a folyószámlán lekötés nélkül tartók száma (27 százalék), viszont 18 százalékra nőtt azok aránya, akik egyszerűen készpénzben tartják félretett pénzüket, amely így mára a második leggyakoribb megtakarítási formává vált. A befektetési alapok népszerűsége tavaly óta változatlan, idén is a válaszadók 8 százaléka tartja ebben az eszközben pénzét.

Mibe fektetne egymillió forintot?

A felmérésben résztvevőket megint megkérdezték, hogy mibe fektetnének egymillió forintot. A tavalyi brókerbotrány nyomán megrendült bizalom helyreállni látszik, és az akkor tapasztalt visszaesés (63 százalék) után idén már a válaszadók 70 százaléka választana befektetési jellegű megtakarítást. Továbbra is a legtöbben állampapírt vásárolnának (15 százalék), majdnem ennyien tartanák készpénzben ezt az összeget (14 százalék), míg a harmadik helyen az ingatlan áll (13 százalék). A bizalom visszanyerése azonban egyelőre nem terjedt ki a befektetési alapokra: 2015-höz hasonlóan idén is a válaszadók 7 százaléka helyezné ebbe az eszközbe a pénzét.

A nagyításért kattintson!
Kép: Forrás: Budapest Alapkezelő Zrt.

Még mindig bonyolultnak tartjuk a befektetési alapokat

A válaszadók fele továbbra is túl bonyolultnak és kockázatosnak tartja a befektetési alapokat, és tartja magát az a tévhit is, hogy ezek az eszközök csak azoknak valók, akiknek sok pénzük van, amelyet több évre szeretnének befektetni. Ugyanakkor a tartósan alacsony betéti kamatok idén már többeknek (38 százalék) jelentenek érvet a befektetési alapok mellett.

A pénzügyi szolgáltatók közül a válaszadók többsége a bankokban bízik meg leginkább. A bizalmi lista második helyén az alapkezelők állnak, ezt követik az egyéb pénzügyi tanácsadók, míg a listát a brókercégek zárják.

Ugyanakkor a befektetési alapokkal kapcsolatos személyes tapasztalat jelentősen növeli a pénzügyi szolgáltatókkal szemben érzett bizalmat: a befektetési alapokkal rendelkezők ugyanis összességében biztonságos, kedvező pénzügyi megoldásnak tartják ezt a befektetési formát, olyannak, amit profi pénzügyi szakemberek kezelnek.

Türelmetlen és kockázatkerülő a magyar

A befektetéssel rendelkező válaszadók csaknem fele (4 százalék) teljes mértékben elutasítja a kockázatot. Ha egy befektetés nem hozza a várt eredményt, a befektetők gyorsan, jellemzően néhány hét (34 százalék) vagy néhány hónap (28 százalék) után áthelyezik pénzüket, míg 18 százalékuk azonnal vált. Mindössze 9 százalék vár egy évnél tovább, mielőtt változtatna a befektetés formáján.

Aki bármilyen szinten is tájékozódik a pénzügyekkel kapcsolatban, jellemzően nem szakember tanácsát kéri: a kutatásban résztvevők 71 százaléka az internetről szerez pénzügyi információkat, 21 százalék a személyes környezetéből (barátok, ismerősök, családtagok) tájékozódik, pénzügyi tanácsadóhoz pedig csak 19 százalékuk fordul.