A felperes bank a bírósági eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió bíróságához való fordulást is indítványozta, ezt azonban a bíróság több másik banki devizahiteles perhez hasonlóan elutasította.

Az Erste álláspontja szerint a devizahitelekről szóló per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, például a jogállamiság, a tisztességes eljárás, vagy a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával összefüggésben. A bank szerint szerződései tisztességesek voltak, a szerződéses kikötések megfeleltek a mindenkori, éppen hatályos jogszabályoknak, a társadalmi elvárásoknak, és indokolt is volt az egyoldalú szerződésmódosítás kikötése, hiszen nagyon hosszú időtartamú hitelekről volt szó. A felperes jogászai a tárgyaláson hivatkoztak arra is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal korábban éveken keresztül vizsgálta az Erste lakáshitel-szerződéseit, és nem állapított meg tisztességtelenséget.

A bank keresetének érvelése szerint a szerződésekbe nem egyoldalú kikötések vannak, ellentételezésül például kedvező kamatozásra is lehetőséget adnak. A felperes jogi képviselője kitért arra is, hogy álláspontjuk szerint az általa csatolt iratok bizonyítják, hogy a törvényben rögzített elveknek megfelelőek voltak az egyoldalú szerződésmódosítások.

A tárgyalás elején a bank ügyvédje zárt tárgyalást kért üzleti titokra hivatkozva, ugyanis az eljárásban felhasznált iratok között belső dokumentumok, szabályzatok, az árazási elvekkel, forrás- és kockázatkezeléssel kapcsolatos információk is vannak, ám a bíró elutasította a nyilvánosság kizárása iránti kérelmet.

A felperesi "ügyvédcsapat" több doboznyi irattal érkezett a tárgyalásra. A felperesek perköltsége eddig tízmillió forint, az államot képviselő ügyvédeké több mint nyolcmillió.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a kereset elutasítását, illetve az Ab-hoz és az Európai Bírósághoz való fordulás mellőzését indítványozta.