Pompás évet zártak tavaly a pénzügyi cégek - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss fogyasztóvédelmi jelentéséből, a koronavírus-járvány azonban sok mindent megváltoztatott. A biztosítási szektor tavalyi díjbevétele 10 százalék felett bővült az előző évhez képest. A növekedés motorja a nemélet ág, azon belül a járműbiztosítások, amit azonban részben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjba (kgfb) beépült biztosítási adó magyaráz.

(Korábban a biztosítók úgynevezett baleseti adót fizettek, és a kgfb-díjakat nettóban, adó nélkül számolták el a bevételüknél, 2019 óta viszont a baleseti adó biztosítási adóvá alakult át, azóta a bruttó, 30 százalékos adóval terhelt díjat számolják el. Emiatt technikailag az adóteher mértékével nőtt a díjbevétel, de ez természetesen azonnal átkerül az államhoz.)

Kapcsolódó

A koronavírus ellenére nem csökkent a díjbevétel

Élet ágon az előző évek átlagához hasonlóan a hagyományos egyszeri és eseti díjak bővültek a legjelentősebben. A biztosítási tartalékok elsősorban a unit-linked konstrukciók révén emelkedtek tavaly, ám ez az idei első negyedévben - a pénzügyi piacok változékonysága miatt - csökkenésbe fordult. A díjbevételeknél viszont nem tapasztalható negatív hatás 2020-ban.

A szektor jövedelmezősége három éve kiemelkedően magas szinten áll, a jogszabályi szint kétszeresét jelentő tőkefeltöltöttség pedig kedvező eszközösszetételének köszönhetően sem változott jelentősen. Bár a szektor stabilitása megfelelő, a reálgazdasági hatások már rövid távon kihívást jelenthetnek. Továbbra is alacsonyak a hozamok, nő a vagyonbiztosítások kárszükséglete, s szükséges az ügyfeleknek esetlegesen jelentős érdeksérelmet okozó kockázatok mérséklése is.

A­ pénzkiáramlások­ mértékét­ a­ várakozásokkal­ ellentétben ­nem­ növelte­ a­ pandémiás­ időszak,­ március-április­ hónapban­ 8 százalékkal­ alacsonyabb­ volt­ a­ visszavásárlások­ mértéke,­ mint­ az­ év­ első­ két­ hónapjában.­ A­ rendszeres ­díjas­ életbiztosítások visszavásárlásai­ miatt­ bekövetkezett­ pénzkiáramlás­ március­ban tetőzött,­ azonban­ a­ visszavásárlások­ negyedéves ­alakulása ­nem tért el jelentősen a 2019-estől.­ Az életbiztosítási tartalékok volumene azért 10,8 százalékkal csökkent, főleg a unit linked termékek árfolyamesése miatt, azóta viszont ezek árfolyama is emelkedni kezdett.

A nyugdíjénztárak gazdálkodását rosszul érinti a válság

A nyugdíjpénztárak helyzete viszont borús. Az intézmények száma és a taglétszám is csökkent tavaly, a fiatal tagságot nehéz rávenni a belépésre, az öregedő tagi állomány pedig a szektor jövőbeni fenntarthatóságát illetően kihívást jelent. A nyugdíjpénztári tagi befizetések kis mértékben, míg a munkáltatói hozzájárulások a megváltozott cafetéria-rendszernek köszönhetően jelentősen csökkentek.

Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál ez odáig fajult, hogy hiába ugrottak meg az egyéni befizetések, ez sem tudta ellensúlyozni a munkáltatói hozzájárulások jelentős visszaesését, többek között ennek is köszönhetően az intézmények ismét negatív működési eredménnyel zárták a tavalyi évet. Az önkéntes nyugdíjpénztárak ezzel szemben a korábbi évekhez hasonlóan nyereségesen működtek 2019-ben, a tagok befektetésein pedig 9,8 százalék hozamot értek el. Ez sokat segített nekik, hiszen a nem fizető tagok (ez a tagság körülbelül 50 százaléka volt tavaly) számláiról elvonhatnak egy kisebb összeget a pozitív hozam terhére.

Ha nincs hozam - és az idén eddig úgy tűnik - nem sok lesz -, akkor erre nincs lehetőségük, ami azért kockázatos, mert a 36 önkéntes nyugdíjkasszából 14 már tavaly is veszteséges volt működési szinten, igaz, az MNB jelentése szerint a nyugdíjpénztárak között tavaly év végén csak egyetlen egy olyan volt, amelyik nem rendelkezett minimum 6 hónapra elegendő működési tartalékkal.

A tagok nem élték fel előre a nyugdíjukat

Jó hír viszont, hogy bár a koronavírus miatt estek az árfolyamok, a tagok nem akartak a mélyponton kiszállni, a koronavírus járvány gazdasági következményei, a családok romló anyagi helyzete egyelőre nem hatottak negatívan a szektor be- és kifizetéseire, a tagság hosszú távú érdekeinek megfelelően. Ezzel együtt az idei első negyedévben a hozamesésnek köszönhetően a fedezeti tartalékok 6,9 százalékkal csökkentek tavalyhoz képest.

Az egészség és önsegélyező pénztáraknál is inkább a működés miatt lehet aggódni. A 19 intézményből 11 már tavaly is veszteségessé vált működési szinten, ennek egyik oka az új tagok toborzására fordított pénz, a másik az informatikai fejlesztések költsége volt. Négy olyan pénztár működik jelenleg a piacon, amelyiknek tavaly év végén nem volt meg a két negyedévre elegendő működési tartaléka, ami az MNB elvárása volna.

Betegre keresik magukat a brókerek

A befektetési szolgáltatók piacán viszont minden kiválóan alakult. A tőkepiacon a befektetési szolgáltatók forgalma 6 százalékkal, a kezelt ügyfélértékpapír-állomány értéke pedig jelentősen, 11,3 százalékkal gyarapodott tavaly. A befektetési vállalkozási szektor jövedelmezősége 2019-ben történelmi csúcsot ért el, adózott eredménye 34 százalékkal haladta meg az előző évit. Valamennyi befektetési vállalkozás tőkeellátottsága megfelelő, a szektor tőkemegfelelési mutatója 22,5 százalékra nőtt.

Az idei első negyedév pedig mesében illően alakult a számukra. A koronavírus-járvány miatt összeomló piacok felpörgették a forgalmat, ezért a brókercégek kiugró - az előző negyedévhez képest 29,5 százalékkal magasabb - tőkepiaci forgalmat realizáltak, igaz, az ügyfélértékpapír-állomány piaci értéke 9,6 százalékkal csökkent. A Budapesti Értéktőzsde 2020. évi első negyedéves összforgalma 45,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.

A befektetési alapkezelők által 2019 végén kezelt vagyon is kimagasló szintet ért el 7,5 százalékos növekedéssel 2018-hoz képest. A hozamok is jól alakultak, és friss tőke is érkezett az alapokba. A befektetési alapkezelők jövedelmezősége jelentősen nőtt, adózott eredményük 2019-re 80,8 százalékkal emelkedett. Az idei első negyedévében viszont a szektor kezelt vagyonának értéke 2019 végéhez képest 5,8 százalékkal csökkent, elsősorban a negatív hozamok miatt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!