Csődeljárás esetén nem változik a kiemeltté nyilvánítás ideje, a kormánynak - a csőd elrendelése után - továbbra is 15 napja marad a kiemelési rendelet meghozatalára.
A parlament 2011 nyarától illesztette be az 1991-ben hozott csődtörvénybe a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezéseket. Ennek lett az eredménye az, hogy az ilyen cégek csőd- vagy felszámolási ügyeiben csak állami felszámoló járhat el. A kormány rendeletben minősíti kiemeltté a nemzetgazdasági szempontból fontos cégeket. Az állami felszámoló a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.
A törvényjavaslat indoklása szerint a kormánynak hosszabb ideje marad arra, hogy egy felszámolás alá került céget kiemeltté tegyen, és az állami felszámoló kezébe adjon. A javaslat szerint a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni lehet a hosszabb határidőt.
A csődtörvény másik módosítása korlátok közé szorítja az állami felszámoló tevékenységét. Az említett csőd- és felszámolási eljárásokban való részvétel mellett kizárólagos vagy többségi állami tulajdonban lévő cégnél végezhet üzletviteli és egyéb tanácsadást, továbbá végelszámolói, vagyonrendezői tevékenységet. A helyi önkormányzatoknál pedig az adósságrendezési eljárásaikban pénzügyi gondnok lehet.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve