Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a május 26-i kormányinfón bejelentette, hogy 2023. január 1-től visszatér a reklámadó, melytől 15 milliárd forint plusz bevételt remél a kormány. Az extraprofit alapú különadókból és a reklámadó visszavezetéséből származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiány pótlásához – kezdik a helyzet ismertetésével állásfoglalásukat a Magyar Reklámszövetség és társszerveik. 

A már egyszer 2013-ban bevezetett adót a szervezetek károsnak tartják a teljes magyar gazdaságra nézve és nem támogatják a különadó visszavezetését, hiszen a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét.

A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak visszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilzációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re – fogalmaznak a közleményükben.

Az MRSZ szerint a reklámszektorban nincs extraprofit, tehát indokolatlan a különadó bevezetése, mivel 2021-ben a hazai médiatorta mérete nominális értéken még nem érte el a járvány előtti 2019-es szintet, attól 0,2 százalékkal elmarad.

Azért is hibás lépésnek tartják, mert a 8 ágazatra (köztük a bankokra, a távközlési szektorra és a kereskedelmi láncokra) kivetett különadók pont a legnagyobb hirdetőket sújtják. Miközben a háború, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások miatt már amúgy is visszavágták a hirdetési büdzséiket. Azt is kifogásolják, hogy a reklámadó a tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat minden bizonnyal még előnytelenebbül érinti majd, mint a globális hirdetési platformokat (pl. közösségi médiát).

Állítják – hogy ahogy az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya megállapította – minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.

„A Magyar Reklámszövetség a kommunikációs iparág más szakmai szervezeteivel együtt 2014 óta, a reklámadó koncepciójának felmerülésének kezdetétől egységesen fejezte ki tiltakozását a különadóval szemben. 2019-ben, a reklámadó felfüggesztésekor üdvözöltük a kormány döntését és reményünket fejeztük ki arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztési időszak végeztével a reklámadó végérvényesen kivezetésre kerül” – tették hozzá a közleményükben, jelezte, hogy elkötelezettek a magyar gazdaság stabilitásának előre mozdításában, de erre a reklámadót nem tartják alkalmas eszköznek. Javasolják a kormánynak, hogy konzultáljon velük.

Tavaly márciusban döntött a már egyszer félig-meddig bevezetett reklámadó ügyében az Európai Unió Bírósága: ítéletükben megállapítva, hogy az eredetileg hat, az árbevétel alapján megállapított progresszív adókulcsból álló adótáblás javaslat nem minősül a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak.