A kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Erste Bankkal tavaly februárban az Erste Bank Hungary Zrt. 15-15 százalékos részesedésének megvásárlásáról kötött megállapodás szellemében jár el az MKB és a Budapest Bank privatizációja során.

Varga Mihály a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban közölte, hogy az Erste Bank Hungary 15 százalékos részesedésének átvételére júniusig sor kerül.

A tavaly februári megállapodás értelmében a kormány 2016-2017-ben jelentősen csökkenti a bankadót, és az adónem mérséklését 2018-2019-ben is folytatja. A memorandumban a felek rögzítették azt is, hogy a magyar kormány nem törekszik közvetlen vagy közvetett többségi tulajdon megszerzésére rendszerszintű fontosságú helyi bankokban, illetve három éven belül átadja a magánszektornak az általa jelenleg birtokolt ilyen részesedéseket.

Az MKB privatizációjának egyik forgatókönyve az MKB tőzsdei bevezetése lehetne - közölte Varga Mihály a Bloomberg hírügynökséggel, hozzátéve, hogy nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy a Budapest Bank és az MKB együtt kerüljön piacra. Ezt az utóbbi megoldást azonban nem részletezte.

A magyar kormány 2014-ben vásárolta meg az MKB-t a Bayerische Landesbank AG-tól, majd a Budapest Bankot a GE Capitaltól. Az MKB szanálásával megbízott Magyar Nemzeti Bank az MKB rosszhitel-állományát egy külön egységbe szervezte ki 2015-ben.

További energiaszolgáltatókat venne az állam

Varga Mihály az interjúban ugyanakkor bejelentette azt is, hogy az energiaárak alacsonyan tartása érdekében további szolgáltatók felvásárlására is sor kerülhet. "Nem zárhatom ki további akvizíciók lehetőségét" - fogalmazott, jelezve, hogy a kormány az energiaipari ágazat non-profit jellegének a megerősítésére törekszik. A kormány már több áram és gázszolgáltatót vásárolt meg az E.On AG, az RWE AG és az Engie SA (korábban GDF Suez SA) vállalatoktól.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!