Az utasforgalom szárnyalását követheti az áruszállítás felívelése Ferihegyen. A szakemberek által régóta szorgalmazott - és évek óta elmaradt - cargofejlesztések felgyorsulnak. A Budapest Airport Zrt. tavaly 8 milliárd forintos beruházással hozott létre egy 16 ezer négyzetméteres bázist a TNT és DHL csomagküldő cégeknek, ezt követi az úgynevezett Cargo City beruházás, amely ugyan még el sem indult, de a tervek szerint 2019 nyarán már át is adják az új, áruszállításra fókuszáló logisztikai központ 20 000 négyzetméteres épületét.

Bár a budapesti reptér elhelyezkedése kedvező az áruszállítás számára is, eddig mégis "takaréklángon" működött a cargo üzletág. A jelentős üzleteket, elosztóközpontokat nagyobb fejlesztések híján a környező országok happolták el, így Budapest másodhegedűs szerepkörbe kényszerült.

Kapcsolódó

Ez alapvetően változott tavaly, amikor a teheráru-forgalom csaknem 40 százalékkal bővült és meghaladta a 127 ezer tonnát - ez emelkedik a tervek szerint 2019-től évi 200 ezer tonnára. (Összehasonlításképpen: a bécsi reptér cargokapacitása évi 280 ezer tonna, Prágáé pedig 82 ezer tonna.)

Az európai éllovas a jövőben a liege-i reptér lehet, ahová a kínai Alibaba cég 180 ezer tonnás kapacitási cargobizniszt vitt a közelmúltban. Szintén onnan indulnak az Air Bridge Cargo (ABC) járatai is,  amelyek budapesti leszállással Sanghaj felé, illetve onnan a visszafelé irányra biztosítanak teherforgalmi összeköttetést idén júniustól. Az orosz cég Boeing 747-es gépei közbülső állomásként Moszkvában vagy Krasznojarszkban szállnak le, ami egyben kapcsolódási pont az orosz piac forgalmához is. Az áttörést jelentő heti két Boeing 747-essel közlekedő járat  nemcsak a hazai teherforgalomban "utazik", hanem részben a környező országokba is továbbít árut.

A regionális elosztóközpontokért folyó versenyben Budapest mellett Bécs, Prága, Varsó és Pozsony is részt vesz - mindenütt jelentős fejlesztések indultak.

Egyelőre kihasználatlan a debreceni reptér cargokapacitása. A személyforgalomban egyre jelentősebb hazai bázis mellett kiépült egy 13 500 négyzetméteres intermodális raktárrendszer, de egyelőre nincs jelentős bérlője. Annak ellenére sem, hogy a városban jelentős gyógyszeripari és informatikai cégek is működnek, sőt a közelmúltban a német Continental-csoport is bejelentett egy jelentős beruházást. A megoldást Herdon István, a reptér tulajdonosa, a Xanga csoport vezetője szerint a menetrendszert közlekedő nagy gépek megjelenése jelentheti - az ügyben már tárgyalások folynak.

Prágában 2026-ig 27 milliárd koronát (308 milliárd forint) fordítanak bővítésre, Bécsben pedig 16 millió eurós (5,2 milliárd forint) költséggel épül egy új, 15 ezer négyzetméteres cargobázis.A Budapest Airportttól kapott friss adatok azt mutatják, hogy a repülőtér 134 ezer tonna árut kezelt 2017 júniusa és 2018 májusa között - az éves mennyiség 2015-ben még csak 91 ezer tonna volt. Bár a cargo forgalom a ferihegyi reptér bevételének csak 5 százalékát teszi ki, de a fejlődés a Cargo City jövő nyári megnyitásával ugrásszerűen növekszik.

A Napi.hu értesülései szerint több logisztikai céggel tárgyalásnak új repülőtéri légi logisztikai központokról, és Kína ebben egyre fontosabb partnerország lehet. Előkészítő tárgyalások folynak, sőt szándéknyilatkozat is készült két kínai cargo céggel - STO és az EKOL - és a Magyar Posta is megállapodást kötött a ZTO Express nevű, szintén kínai vállalkozással.

A budapesti reptéren a két nagy globális csomagküldő cégen kívül a Cargolux, a Turkish Cargo, a Qatar Airways Cargo,  a Silk Way West, valamint az új piaci szereplő ABC a legnagyobbak.

Emellett a személyszállító repülőgépek "hasában" is jelentős mennyiségű árut szállítanak. A széles törzsű utasszállító gépekben ugyanis akár 20 tonna szállítmány is elhelyezhető. Az Emirates, az American Airlines és Air China menetrend szerinti járatain már jelentős az áruforgalom, de az észak-amerikai járatokat közelmúltban beindított LOT repülők is alkalmasak áruszállításra.

Fotó forrása: Shutterstock