Február végére derülhet ki jogerősen, vajon jogszerű lehet-e a tervezett sztrájk, amit a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) kezdeményezett a reálbérkereset-csökkenés miatt - írja a 24.hu.

Február 2-án jelentették be, hogy március 10-én nulla órától határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek a MÁV-nál a személy- és áruszállításban, majd február 4-én kérvényezték a Fővárosi Törvényszéken a sztrájk jogszerűségének megállapítását.

Kapcsolódó

A 2021 júliusától érvényes hároméves bérmegállapodás alapján tavaly nem volt béremelés a MÁV-nál, helyette 200 ezer forint SZÉP-kártya juttatást kaptak a dolgozók, az idei évre 10 százalékos, a jövő évre 5 százalékos emelésben állapodtak meg. A MOSZ a MÁV-nál dolgozó mozdony- és motorvonat-vezetők 80 százalékát képviseli – ők nincsenek megelégedve a bérmegállapodással, ezért is nem írta alá a szakszervezet tavaly a dokumentumot.

A stratégiai munkakörök közül a mozdonyvezetők kapták az egyik legkevesebb emelést 2016 óta. A MÁV közleményéből is ez derül ki: a cégcsoportnál 2016 óta átlagban 65 százalékkal nőttek a bérek, ezen belül a felsővezeték-szerelőké mintegy 80, a kocsivizsgálóké 93, míg az autóbusz-vezetőké 77 százalékkal emelkedett átlagban.

A MÁV Zrt. hivatkozott arra, hogy a mozdonyvezetők tavaly kaptak 415 ezer forint lojalitási és további 300 ezer forint Szép-kártya juttatást, valamint közel 90 százalékuk további 120-160 ezer forint közötti összeget. Ez utóbbi a szakszervezet szerint bérmegtakarításból adódott, mert kevesebben lettek, és valóban nem kapta meg mindenki, a többi juttatás pedig korábban is megvolt, a bérmegállapodásban rögzített 200 ezer forintnyi Szép-kártya juttatás kivételével. Ezek azonban csak juttatások: vagy vannak, vagy nincsenek. Ettől még áll, hogy tavaly az elmaradt béremelés és a magas infláció miatt, valamint kompenzáció híján csökkent a mozdonyvezetők reálkeresete. Éves szinten fejenként bruttó 500-600 ezer forinttal lehetne a szakszervezet szerint ellensúlyozni ezt a veszteséget.