Az egészséges életmód igénye folyamatosan jelen van a hétköznapokban, ám e a tudatos táplálkozásról sokan lemondanak az anyagi lehetőségeik miatt, vagy mert a sok egymásnak ellentmondó információt nem tudják, nem akarják értelmezni - véli Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az élelmiszerek kapcsán érezhető az adalékanyagok (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer) elutasítása. Ezzel egyidejűleg azonban a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik. Az egészségesség élelmiszer-vásárláskor elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.

A magyarok csupán kis hányada vallja, hogy egészségesen táplálkozik, a többség "normálisan étkezőnek" tartja magát, vagy pedig "azt eszi, ami ízlik neki". Jó hír, hogy az egészségesnek számító termékkategóriák (szárnyas hús, rizs, barna kenyér, ásványvíz) fogyasztása növekszik. Eközben az élvezeti cikkek egy része - kávé, alkoholos italok, édességek - szintén egyre népszerűbb, ám fogyasztásuk nem vált intenzívebbé.

Átalakult a napi étkezési rutin: 1989 óta folyamatosan nő a napi étkezések száma, a tízórai és az uzsonna is egyre inkább a napi étkezési rutin részévé válik (22 százalékról 40 százalékra nőtt a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya). Ugyanakkor a meleg étkezést hideg élelem váltja fel - a mindennapos melegebéd-fogyasztás aránya 76 százalékról 66 százalékra csökkent; és a legalább alkalomszerűen hideg ebédet fogyasztók aránya 36 százalékról 63 százalékra nőtt. Egyre kevesebben reggelizünk és meleg vacsorát is kevesebben eszünk.

A legkedveltebb ételek tízes toplistáján megtalálhatók a hagyományos főzött levesek, a szárnyas- és sertéshús, a zöldség és gyümölcs, burgonya, tészta, tojás és sajt, valamint a szárazáruk (kolbász és szalámi) - derül ki a GfK adataiból.