"A döntés mögött az önsegélyező pénztárak szolgáltatási lehetőségeinek érdemi kiszélesedése áll" - fogalmazott Lehoczky László, az MKB Pénztárak vezetője, aki egyben az MKB Önsegélyező Pénztár igazgatótanácsának elnöke.

Az önkéntes pénztárakra vonatkozó törvény múlt év végi módosítása a korábbiaknál kiterjedtebb felhasználási lehetőséget biztosított az önsegélyező pénztáraknak. Például 2013-tól a minimálbér összegéig finanszírozható néhány, oktatással kapcsolatos tétel (költségtérítés, kollégiumi vagy albérleti díj, tankönyv, taneszköz, ruházat), vagy havonta a minimálbér 15 százalékáig a közüzemi díjak, illetve a lakáscélú devizahitel törlesztése. Ezen változásokat mérlegelve döntött úgy az MKB, hogy átfogó szolgáltatásait a pénztári szféra egészére kiterjeszti, hiszen az MKB Pénztárak ügyfelei közül vélhetően sokakat érdekel a kibővült szolgáltatásokat nyújtó önsegélyező pénztári forma - véli Lehoczky László.

Az önsegélyező pénztár pénzügyi megtakarításokat gyűjt tagjainak, akik számos szociális jellegű családi kiadást fedezhetnek ebből a pénzből. A tagi befizetéseket az állam adókedvezményekben részesíti (egy évben akár 100 000 forint is visszaigényelhető), miközben részletesen szabályozza a felhasználás szabályait. A fel nem használt pénz pedig kamatadó-mentes hozamot termel, ráadásul az egyéni számlán megtakarított összeg adómentesen örökölhető.

Akárcsak a többi önkéntes pénztárnál, az önsegélyező formánál is létezik a - kedvezményes közterhet viselő - munkáltatói hozzájárulás. Ennek révén a munkaadó javíthatja dolgozói és családjaik anyagi és szociális hátterét, ezzel is hozzájárulva munkavégzés hatékonyságának növeléséhez. A munkáltatók célzott szolgáltatást is nyújthatnak (például devizahitel törlesztésére, vagy közüzemi díjak támogatása), amely szintén kisebb adóterhekkel jár, mint a munkabér.