Az ortopéd cipőt gyártó magyar kis és középvállalkozások 2019-ben is a kilenc évvel ezelőtt kihirdetett áron dolgoznak, nem kérhetnek sem többet, sem kevesebbet az elkészült gyógycipőért. 2010 óta a KSH adatai szerint 23,46 százalékos volt az infláció, amit az állami támogatás nem követett, így az elvesztette a reálértékének a negyedét. Emellett a 2010-ben a Magyar Közlönyben meghatározott árak is tarthatatlanok, azóta átlagosan 118 százalékkal nőttek a bérek, és megemelkedtek az alapanyagárak is - írja az Index az ortopéd cipőkről szóló cikkében.

A probléma az, hogy ezeket a gyógyászati segédeszközöket kell gyártani: nincs két egyforma sérülés, fejlődési rendellenesség, ezért nem lehet egyen cipőket adni az embereknek. Az, hogy egy mozgáskorlátozott hozzájut egy ortopédcipőhöz olyan különbséget is jelenthet, hogy azzal még önfenntartó tud lenni, vagy nem kényszerül tolószékbe.

Kapcsolódó

A cipők gyártói olyan nehéz helyzetbe kerültek az árak befagyása miatt, hogy vagy a létszámot építették le, vagy már nem foglalkoznak azok készítésével.

A lap beszélt az ügyben Rozsnyai Sándorral, az Ortopéd Cipőkészítők Szövetségének (OCSZ) elnökével is, aki elmondta, hogy kritikus a helyzet, változtatásra van szükség.

"A Magyarországon ortopéd-cipő gyártással foglalkozó nagyjából 100 megmaradt kisvállalkozás fele a csőd szélére került.  A cégvezetőkkel folytatott beszélgetésekből úgy tudom, hogy több tucat vállalkozás ezekkel az árakkal nem tud végigcsinálni egy évet sem. Ráadásul ez egy ördögi kör: az alulfinanszírozottság miatt nem vonzó a szakma, a szakemberhiány pedig még tovább tolja a béreket felfelé, amik miatt még drágább előállítani a cipőket, és még kevésbé reális a 2010-ben meghatározott ár" - nyilatkozta az Indexnek a helyzetről.

A helyzetre két megoldás van, de csak az egyik járható út. A gyártók megtehetik azt, hogy felmondják az egészségügyi ellátóval kötött szerződésüket, ami révén nem kapnának állami támogatást az ortopédcipők gyártására, viszont drágábban adhatnák az eszközöket. Azonban ha ezt a megoldást választják, akkor a 132 ezer mozgáskorlátozott kerül rossz helyzetbe: sokan idősek, vagy szegények, így nem tudnák megvásárolni a termékeket.

A másik megoldás pedig az, hogy a kormány változtat a rendeleten, növeli az állami támogatás mértékét a cipőkre. Erről már az érintett szervezetek egyeztettek az Emberi Erőforrások Minisztériumával, de bár ígéretet kaptak, lépés nem történt.