Az atomerőmű építésének egyik előfeltétele a környezetvédelmi engedély megszerzése, aminek keretében az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. még 2012-ben lefolytatott egy előzetes konzultációt hazai és külföldi partnerek bevonásával. Ennek a visszajelzéseit, tapasztalatait is felhasználva készítették el a környezeti hatástanulmányt. A több mint 2200 oldalas dokumentum teljes terjedelmében nyilvános - mondta el Aszódi Attila.

Rámutatott: ez a dokumentum képezi a környezetvédelmi engedélyezési eljárás alapját. A projekttársaság és a kormányzat úgy döntött, hogy felkeresi az atomerőművet körülvevő negyven települést és első kézből informálja a lakosságot - emlékeztetett. Elmondása szerint a fórumokon közel háromezren vettek részt, ők átfogó képet kaptak a környezeti hatástanulmányról, a projekttársaság és kormányzat képviselői megválaszolták a felmerülő kérdéséket.

A kormánybiztos jelezte: az eljárás keretében május 7-én, Pakson közmeghallgatást tartanak, ahol a környezetvédelmi hatóság szervezésében adnak tájékoztatást a projektről, annak hatásairól, majd a feltett kérdésekre válaszolnak. Ezt követően a környezetvédelmi hatósági eljárásba bejelentkezett tíz európai országban szerveznek szakértői konzultációkat és ahol igénylik, közmeghallgatást.

Aszódi Attila ismertette: a környezeti hatástanulmány részletesen bemutatja a megépítendő létesítményt mint műszaki művet, részletezi, hogy az építés és a majdani üzemeltetés milyen hatást fog gyakorolni a talajra, vízre, levegőre, élővilágra, az erőmű körüli településekre, társadalomra.

Tájékoztatása szerint a környezeti hatások nagyon korlátozottak. A működés során egyedül a Dunába kibocsátott meleg víznek lesz érdemi hatása, de ahogy ezt a hatástanulmány is alátámasztja, "az erőmű üzemeltethető úgy, hogy ezek a hatások korlátozottak és kontrollálhatóak maradjanak", a folyó élővilága nem változik meg. A kibocsátott melegebb víz a mostani erőműhöz hasonlóan, csak valamennyivel hosszabb területen, körülbelül 11 kilométeren keresztül lesz 2,5 fokot meghaladóan érzékelhető, utána az annyira visszahűl, hogy a különbség már nem számottevő - vázolta a kormánybiztos.

Hozzátette, hogy az építés során számolni kell némi zaj- és porhatással, valamint a telephelyen körülbelül három méterrel csökkenni fog a talajvízszint, mert a munkagödrökbe beszivárgó talajvizet ki kell szivattyúzni. Az átmeneti talajvízszint-csökkenés azonban nem haladja meg a természetes okokra visszavezethető szintingadozás mértékét. - Ezt leszámítva érdemi környezeti hatása az építkezésnek nem lesz.

A blokkok elkészülte, azaz a 2026 utáni időszakról Aszódi Attila azt mondta, hogy az atomerőművi blokkok a normál működésük során nem fognak érdemben kibocsátani légszennyező anyagokat. A levegőt a dízelgenerátorok időnként szükségessé váló, rövid idejű tesztelése nyomán éri kisebb terhelés, de ennek hatásai a hatástanulmányban bemutatott eredmények szerint a telephelyre korlátozódnak.