A válaszadók csupán ötöde gondolta, hogy ehhez 10 millió forint alatti összeg elegendő, 48 százalékuk tíz- és húszmillió forint közötti, 32 százalékuk pedig 20 millió forintot meghaladó összeget jelölt meg.

A diákok úgy gondolják, hogy ha 20 évvel a nyugdíjazás előtt kezdik el a szükségesnek tartott összeget összegyűjteni, akkor átlagosan havi 76 ezer forintról kell lemondaniuk. A diákok kevesebb mint egyharmada gondolja csupán, hogy a megfelelő megtakarítás eléréséhez két évtizeden át havi 50 ezer forintnál kisebb összeget elegendő lenne félretenni, egyharmaduk pedig 100 ezer forintnál is nagyobb havi megtakarítást lát szükségesnek. A diákok 70 százaléka szerint a nyugdíját majd munkából származó jövedelemmel is ki fogja egészíteni.

A CIG Pannónia kutatása szerint ötből négyen nem tudnak ilyen hosszú távú megtakarításban gondolkodni és 77 százalékuk érzi úgy, hogy a napi kiadások mellett erre sokáig nem is lesz módja. A legfontosabb megtakarítási cél az egyetemisták számára a lakáshoz kapcsolódik. A válaszadók háromnegyede jelölte ezt meg a 3 legfontosabb megtakarítási cél egyikeként, emellett a vésztartalék-képzést (63 százalék), gyermeknevelést (60 százalék) és az utazást (49 százalék) említették leggyakrabban. A nyugdíj a diákok 14 százalékánál került be a legfontosabb célok közé.

Az egyetemisták körében elsősorban a rugalmas - akár szüneteltethető - és az alacsony havi díjfizetést lehetővé tevő megoldások tudják ösztönözni, hogy minél korábban elkezdjenek takarékoskodni idős korukra (72 százalék, illetve 65 százalék jelölte ezt meg a 3 legfontosabb ösztönző közt). Kettőből egy számára az is fontos szempont, hogy veszteség nélkül a nyugdíj kiegészítésen kívül más célra fordíthassa az összegyűlt pénz egy részét vagy egészét, 41 százalékuk számára pedig a rendkívüli helyzetekre nyújtott biztosítási védelem is vonzóvá teszi a nyugdíj-előtakarékossági konstrukciókat.