Míg a válság kirobbanása és annak Magyarországra begyűrűzésének környékén a bankok a nem teljesítő hitelek miatt sokkal óvatosabban hiteleztek, mára objektív okok is akadályozzák a pénzintézeti hitelkihelyezést - mondta el Mészáros Attila, az Ernst & Young restrukturálási tanácsadási szolgáltatások vezetője, emlékeztetve az osztrák felügyelet azon javaslatára, hogy az ottani bankoknak és leányvállalataiknak is 110 százalék alatti hitel/betét mutatót kell elérniük az év végére.

Egyes számítások szerint 2013 végéig 2000 milliárd forint hitel fog eltűnni a piacról, ez pedig a vállalkozások számára komoly problémát jelent. A bankok ugyanis döntően azoktól a cégektől tudják bevonni a hiteleket, akik még fizetőképesek, szolvensek. Mindez azt okozza majd, hogy azok a cégek szembesülnek majd a hitelkeret-elvonástól, akik gazdasági helyzetük alapján nyugodtan hitelezhetőek lesznek, ám épp a fejlődésüket, beruházásaikat akadályozza majd meg a banki szigorítás. Ha a cégek nem készülnek fel erre, akár fizetőképességük is kérdőjelessé válhat, épp ezért a szakember szerint a mérlegtételek alapos átrendezésére van szükség, arra, hogy a jövőben sokkal kisebb hitelkitettséggel tervezzenek.

Mészáros Attila szerint a fentiek ellenére sem lesz komolyabb átalakulás a banki szektorban, mert a korábban komoly, törtető piacbővítést választó bankok helyére nincs aki belépjen. Az eddig óvatosabb üzletpolitikával építkező bankok ugyanis épp a kisebb érintettség nyomán most igazolva látják az eddigi tevékenységüket, épp ezért óvatosak maradnak. Ha egy bank visszautasít egy vállalkozást, az azt egyfajta stigmaként viszi tovább - lényegében elzáródnak más bankoknál is a lehetőségek.

A helyzetben megoldás lehet az állam fokozott szerepvállalása, ám vélhetően a támogatott hitelezés hozhat megoldást, mivel - mondta az E&Y szakembere -, amennyiben az állam bankot alapít, akkor - még ha kellő tőkét is tud mögé tenni, ami szintén kérdéses - a prudenciális szabályok miatt ők is azzal szembesülnének, hogy nem tudnak hitelt kihelyezni.

Kocsis Gergely, a tanácsadó cég pénzügyi tanácsadási üzletágának menedzsere szerint az, hogy melyik bank milyen üzletpolitikát folytat, nagyban függ attól, hogy mely piacokon működnek. Észak-Európában továbbra is fejlesztenek a bankok, míg a déli államokban már a csődhelyzet elkerülése a cél. Régiónkban és főleg Magyarországon a mély levegővétel helyzetében tart a piac: lényegében megállított üzletmenet mellett próbálják túlélni a válságot és a rendkívüli állami terhek okozta veszteségeket a bankok. Kocsis Gergely szerint a problémát az jelenti, hogy a hatékonyságnövelés terén sem történtek komolyabb átalakítások. A legtöbb bank természetesen lépett a költségcsökkentés irányába, ám ezek a legtöbb esetben fűnyírószerű pániklépések voltak - elbocsátások, fiókbezárások - ahelyett, hogy stratégiai célok lettek volna meghatározva, amelyekhez meg kellett volna határozni a szükséges erőforrásokat.

 

 

Néhány év múlva indul vissza az inga

Banki kivonulás nem várható itthon - főleg azért, mert a hatások globálisan érintik a hitelintézeteket. Ami most látható az az, hogy megnövekedett tőkekövetelmények miatt a pénz forgási sebessége lelassul majd, a hitelezés visszafogása pedig drasztikusan visszafogja majd a bankok jövedelmezőséget is. Ez a helyzet mindaddig feláll majd, amíg nem jelentkeznek majd makrogazdasági gondok - emiatt néhány év múlva az inga visszalendül és a túlzott szigorítás helyett a gazdaságfinanszírozás érdekei lesznek hangsúlyosabbak - vélik az elemzők.