Windisch László, az MNB alelnöke kedden azt közölte, hogy az MNB kezdeményezi a Befektető-védelmi Alapnál, hogy a Quaestornál fiktív kötvénnyel rendelkező károsultaknak is fizessenek kártalanítást, mert a jogi elemzés során az MNB arra jutott, hogy mivel befektetési szolgáltatási tevékenység keretében átvett ügyfélpénzekről van szó, ezért "ez a Beva szempontjából biztosított tevékenységnek minősül".

Farkas Péter hozzátette: az MNB bejelentésének részletei még nem ismertek, az indokolás azonban fontos megállapításokat tartalmazhat. A Beva igazgatósága az egy hete megtartott rendkívüli ülésén egyhangúlag határozott arról, hogy külső jogi szakértők véleményét szerezi be az úgynevezett "fiktív kötvények" kártalanításával kapcsolatban, és mivel ezek a vélemények még nem állnak rendelkezésre, így e tekintetben a Bevának még nincs hivatalos álláspontja, válaszolta az MTI kérdésére Farkas Péter.

Kapcsolódó

Az esetleges kártalanításhoz szükséges fedezetre vonatkozó kérdésre Farkas Péter közölte, hogy a Buda-Cash által a Bevának jelentett adatok szerint 13 ezer ügyfél követelhet maximálisan 17 milliárd forint összegű kártalanítást, de ezt az összeget csökkenti az az értékpapír mennyiség, ami a brókercégnél megtalálható és amit a befektetők részére a felszámoló ki fog adni. A Buda-Cash ügyfeleinek kártalanítására a Beva vagyona elegendő lehet - írta.

A Quaestor Értékpapír Zrt. ügyében ugyanakkor még nem indult felszámolás, így a Beva kártalanítási eljárása sem kezdődött el és ebben az ügyben nem állnak rendelkezésre konkrét adatok arról, hogy mekkora összeget igényelhet a kártalanítás, mondta a Beva vezetője.