A Napi Gazdaság cikke

Jól keresett az adóhatóság tavaly a fémkereskedők körében végzett célzott ellenőrzésekkel, összesen 2952 vizsgálatot végeztek, ami első pillantásra igazán nem nagy szám, ám ha azt is hozzátesszük, hogy Magyarországon 619 társaság foglalkozik fémkereskedelemmel 716 telephelyen, akkor már egészen más a helyzet.

Az ellenőrzések ugyanakkor nemcsak ezeket a telephelyeket és cégeket érintették − azzal, hogy a kereskedők szinte külön szobát rendeztek már be a revizoroknak, annyira gyakori vendégek −, hanem az illegális lerakatokat, csalókat is. A fokozott ellenőrzésnek meg is lett az eredménye: összesen 29,7 milliárd forint bírságot szabtak ki, ennek gerincét néhány nagyobb, egyenként hat-hét milliárd forintos bírság adta. A NAV nagy erővel igyekszik felszámolni az illegális lerakatokat, ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a tavalyi bírságtétel a három évvel ezelőttinek a 15-szöröse volt.

Az összeg idén tovább nőhet, köszönhetően a még szigorúbb szabályozásnak. Az új rendelkezések szerint a lerakatok csak igazolás ellenében vehetnek át hulladékot − ide nem értve a háztartásokban gyűjtött mennyiséget. Különösen szigorú rendelkezések vonatkoznak például a csatornafedlapok leadására, de nyilván cél emellett a kábellopások, szoborrongálások visszaszorítása is. Emellett magánszemélyek csak meghatározott mennyiséget tarthatnak otthon, nem állhat tonnaszám a hulladék a hátsó kertben.

A szakma szerint 2010 óta a kontinens legszigorúbb fémkereskedelmi szabályozása van érvényben Magyarországon, ám ez sem számolta fel az illegális kereskedelmet. A rendszerben a feketén működő vállalkozások nem láthatók, így a teljes szigor az egyébként szabályosan működő cégeknek jelent extra adminisztrációt. A megoldást a kiskapuk bezárása jelenti, kérdés, az új szabályokkal ez sikerült-e.