Komoly érdeklődés volt az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) iránt, így a K&H Bank által kapott 95 milliárdos keret 99 százalékát sikerült a vállalkozásokhoz eljuttatni - mondta hétfő reggeli sajtótájékoztatóján Huszár Róbert, a K&H Vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletágának vezetője.

A szakember elmondta, hogy a K&H az új beruházások támogatására szolgáló első pillérbe eredetileg 40 milliárd forintot allokáltak, a második pillért pedig 55 milliárddal hirdették meg. Augusztusban végül újabb 18 milliárdot toltak át az egyes pillérbe, ez pedig Huszár szerint elengedhetetlen volt a sikerhez, mivel az árfolyamkockázatok mérséklésére szolgáló második pillér kerete több volt, mint amennyi igény érkezett rá, miközben az egyes pillérre jelentős volt a túljelentkezés.

A szerződéskötések viszonylag lassan indultak be: az első egy hónap a felkészülésről szólt, júliusban kezdtek felpörögni a dolgok, míg az augusztus a szerződéskötésekről szólt - adott képet az nhp felhasználásáról Huszár. Ennek megfelelően az utolsó lehetséges napon, augusztus 29-én is kötöttek szerződést. A szakember elmondta, hogy az egy szerződésre eső jóváhagyott összeg megközelíti a 100 millió forintot, de nagy volt a szórás, hiszen 3 milliárdos forintos szerződést ugyanúgy kötöttek, mint 1 millió forint alattit - ez utóbbi ügyfél több szerződést kötött, így összesen megkapta az MNB által minimumnak kiszabott 3 millió forintot.

Az érdeklődők cégek száma meghaladta az ezret, végül 720 ügyféllel kötöttek 970 szerződést. A végeredmény szerint közel 60 milliárd forintot pörgettek ki az egyes pillérben, új, beruházási célú hitelt pedig összesen 18,5 milliárd forint értékben A pénz többsége gépvásárlásra ment, mivel Huszár elmondása szerint egy beruházás előkészítéséhez túl kevés volt a rendelkezésre álló az idő - kivételről itt abban az esetben beszélhetünk, ha egy végső fázisban lévő beruházást kellett megfinanszírozni.

A legtöbb cég a mezőgazdaságból érkezett, mintegy 30 százalék, a feldolgozó élelmiszeripar 25 százalékkal képviseltette magát, a kereskedelem 20 százalékkal, az ipar (főképp gépgyártás) 15 százalék. Területi bontást nézve minden régió nagyjából azonos mértékben képviseltette magát, a legnagyobb Észak-Magyarország volt 17 százalékkal, a legkisebb 8 százalékkal Közép-Dunántúl.