Végrehajtási tilalom lép életbe a magyar versenyjogi fúziós szabályozásban július elsejétől. A cégfelvásárlások során mindeddig érvényben levő előírások szerint a megkötött üzletek akkor váltak visszamenőlegesen hatályossá, amikor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte azokat. A fúziókontroll területén bevezetendő módosítás ugyan továbbra sem akadályozza majd a szerződés megkötését, de az átmeneti időszakra - vagyis a versenyhivatali engedélyig - korlátozza az irányítási jogok gyakorlását a felvásárlandó cégben. A vevő vállalkozás így például nem, vagy csak külön engedéllyel befolyásolhatja a bekebelezésre kiszemelt cég szerződéskötéseit, nem cserélheti le a menedzsmentet és nem vállalhat komoly kötelezettséget sem -, mindez csak a fúziót engedélyező versenyhivatali döntést követően lehetséges.

A fúzió engedélyeztetési ideje az új szabályozást követően jelentősen csökken. A szabályozás érdekessége viszont, hogy különösen amennyiben nem valósul meg a vállalatfelvásárlás, akkor az átmeneti időszakban történt üzleti lépéseket kartellszempontból is vizsgálhatja a GVH. (Ez a gyakorlatban az jelentheti, hogy két érintett cég együttműködését a felvásárlás elmaradása esetén büntetheti a versenyhivatal.)

Komoly változások várhatók az európai versenyjogban is - derült ki a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda tájékoztatóján. Az Európai Parlament (EP) ugyanis a közelmúltban döntött egy olyan irányelv bevezetéséről, amely könnyíti a kártérítési igények érvényesítését kartellügyekben. A kartelezésben elmarasztalt cégek ugyan eddig is komoly büntetést fizettek, de az ennek nyomán fellépő kártérítési igények érvényesítése nem volt egyszerű. Az irányelv ET-beli elfogadását, majd tagállami implementációját követően polgári peres eljárásban könnyebben lehet majd kártérítést követelni a kartellezés okozta károkért.

A magyar és uniós jogban már most is teljes kártérítés jár azon személyeknek, akiket versenyjogi jogsértések, kartellezés miatt ért kárt. Ennek érvényesítés azonban több tagállamban nehézkes, nem utolsósorban mert az ezt bizonyító iratokhoz a károsultak nem juthatnak hozzá. Ezt is megváltoztatja az új uniós szabályozás, kimondva, hogy ezeket - némi korlátozással - ki kell adni a károsultaknak.

A káritésítési "biznisz" jó példája lehet a Deutsche Bahn. A vezető német vasúttársaság több mint egymilliárd euró értékben indított kártérítési pereket a kartellezésben elmarasztalt beszállítók ellen, hiszen ezektől a piaci összebeszélés miatt drágán volt kénytelen venni berendezésket és alapanyagokat. Ugyanez várható majd a magyar piacon is - de a polgári perek értéke valószínűleg nem lesz milliárd euró nagyságrendű. Az EU és a tagállamok viszonya a kartellezéshez alapvetően szigorodott: ezt tükrözi, hogy a közelmúltban fordult elő első ízben, hogy kiadtak európai állampolgárt ilyen ügyben egy másik ország hatóságainak. Egy, kartellezésben bűnösnek talált olasz üzletembert kért ki az Egyesült Államok és a kérést teljesítették. Most már kétéves börtönbüntetését tölti egy amerikai börtönben.