A 12-ből 4 ingatlant - a budapesti Úri u. 21. szám alatti régi városházát, a Kálmán Imre utcai egykori IPOSZ-székházat, a II. kerületi volt Kémiai Kutató Intézetet és a kecskeméti kórház Izsáki úti részlegét - az alapítványok vagyonjuttatásként kaptak, így azokért nem kellett fizetniük. Az alapítványok tulajdonába került ingatlanok közül több már évek óta üresen áll, ezeket fel kell újítani. A tíz felújítandó ingatlan közül hétben fél éven belül befejeződnek a munkálatok, míg háromban egyelőre el sem kezdődtek.

Az ingatlanjaikat az alapítványok többségében tudományos és oktatási célokra hasznosítják és lesznek bennük kulturális terek is. Kivétel ez alól a Vörösmarty téri Kasselik-ház, amit kimondottan bérbeadási céllal vásároltak meg.

Az MNB alapítványoknak azért is fontos a hatékony, de biztonságos befektetés, mert az alapítójuktól kapott pénz jelentős részének - 190 milliárd forintnak - kizárólag a hozamait használhatják fel. Ekkora összeg ingatlanpiacon történő hirtelen megjelenése azonban számos kockázatot jelent, mivel ez mintegy másfélszer több, mint a 2014-ben történt összes iroda, kiskereskedelmi és ipari ingatlan valamint hotel adásvétele volt, de megközelíti a 2015-ben mért hasonló értékeket is.