A központi költségvetés idei számai szerint ennek összege 17 milliárd 720 millió forint volt. A rendszer beüzemelésének első évében, 1998-ban az ingatlanjáradék összege 3,2 milliárd forint volt, azonban ezt az első Orbán-kormány 1998-2002 között a háromszorosára emelte.

Az örökjáradék alapja akkor az volt, hogy a kommunista államhatalom kiépülésekor az egyházi tulajdonok legnagyobb részét államosították, azonban a rendszerváltáskor ezeket nem minden esetben lehetett azonnal visszajuttatni: addigra iskolák, közintézmények működtek bennük.

Kapcsolódó

A Horn-kormány ezért felajánlotta, hogy az egyházak lemondhatnak az ingatlanjaikról, cserébe azokért az állam fizet majd. Az egyházak akkori áron számítva 67 milliárd forint értékű ingatlanvagyon tulajdonjogáról mondtak le.

Hat évvel ezelőtt már az ingatlanjáradék összege az 1998-as induláshoz képest nagyjából ötszörösére, 3,2 milliárd forintról kis híján évi 16 milliárd forintra nőtt. Ma pedig már majdnem 18 milliárdnál tartunk, így összesen 200 milliárd forintot kaptak a felekezetek - írja a lap, mely az Emberi Erőforrások Minisztériumának költségvetése alapján úgy számolja, hogy a katolikus egyházak 2017-ben több mint 11 milliárdot kapnak.

Őket követik a reformátusok, akiknek kiegészítő járadékkal együtt nem egészen 3 milliárdot, az evangélikusoknak mintegy másfél milliárdot utalnak. A Mazsihisz részesedése meghaladja az 1,3 milliárd forintot. Az orthodox izraelita hitközség és a hazai izraelita hitközség járadékbevétele 200 millió, a szerb ortodoxoké 100 millió forint körül mozog. A sort - az 50 milliótól is elmaradva - a baptisták zárják.

Az összeg év közben tovább nőhet, de a minisztérium nem válaszolta meg az újságnak, hogy pontosan mennyivel. Márciusban a Napi.hu megnézte a tételezési listát, akkor már 14,27 milliárd forintnyi támogatást kaptak az egyházak, azonban a működési feladataik finanszírozása és az szja-felajánlások is benne voltak.