A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Ma, a Takarékbank rendkívüli közgyűlésén szentesítik a tulajdonosváltást a részvényesek és kerülnek be a DZ bank kisebbségi részesedését az állam nevében megvásárló Magyar Fejlesztési Bank képviselői a bank vezető testületeibe.

Egyelőre keveset lehet tudni az új tulajdonos terveiről, ráadásul az elmúlt napok híreiben a magyar tulajdonú bankok pozícióba helyezése kapcsán sokkal kevesebb hír hallatszott a takarékokkal kapcsolatban, mint amennyi információ megjelent például a Töröcskei István nevével fémjelzett Széchenyi Bank üzleti lehetőségei bővítésének támogatásával kapcsolatban.

A közeljövővel kapcsolatban sűrű homály fedi, hogy az MFB milyen típusú ügyletek esetében tartja majd fontosnak a Takarékbank és ezen keresztül (az ernyőbankban továbbra is többségi részesedéssel bíró) takarékszövetkezetek hálózatának kihasználását, a feladatok letelepítését. Az bizonyosnak látszik, hogy a takarékok immár egy kiérlelt koncepció működésének ismeretében tudnak majd javaslatot tenni az új típusú működésre. Bár az integrált takarékszövetkezetek jó része még mindig nem csatlakozott a Takarékpont-hálózathoz, látszik, hogy a jövő működése ebbe az irányba mutat: az új tulajdonossal együtt tovább kell mélyíteni a közös termék- és szolgáltatáskínálatot, lényegében közössé tenni a kondíciókat és megosztani a kockázatokat és persze a költségeket is.

A takarékok által összeállított együttműködési (üzleti) tervet azért lenne fontos komolyan venni, mivel egyértelműnek látszik, hogy a szorosabb integráció csak lépcsőzetesen valósulhat meg, a takarékszövetkezetek ugyanis kényesek az identitásuk megőrzésére. Ennek jó példája, hogy a "standard" takarékpontos hitelek esetében a takarékok egyedileg − és persze csak bizonyos tűréshatáron belül − saját kondíciókat érvényesíthetnek.