A bíróság elfogadta az ügyészség érvelését, amely szerint a Polgári törvénykönyv (Ptk.) az irányadó az eset megítélésében. A Legfelsőbb Bíróság (LB) ugyanakkor szeptemberben azzal az indoklással kötelezte új eljárásra a bíróságot az ügyben, hogy a szerződés egyoldalú  módosításának megítélésénél nem Ptk., hanem a hitelintézeti törvény  (Hpt.) rendelkezéseiből kell kiindulni. A tegnapi elsőfokú ítélet érdekessége, hogy korábban első fokon a jelenlegi bíróság jogelődje utasította el az ügyészi keresetet, a Ptk.-alapú értelmezést másodfokon a Szegedi Ítélőtábla hozta be az ügybe.

Az LB ítéletének ugyan a megismételt eljárásban elvben kötelezőnek kellett volna lennie, Gaálné Jobbágy Ildikó bíró szerint az új eljárás csak arra a kérdésre kereste a választ, hogy a pénzintézet általános szerződési feltételeiben a kamatok, díjak és költségek egyoldalú megváltoztatására vonatkozó kikötések tisztességtelenek-e − ezekre szerinte a Ptk. ad választ.

A bíróság szerint a takarékszövetkezet szerződési feltételeiben az egyoldalú módosítás indokai között említi a forrásköltségek változását, teljes felsorolást azonban nem alkalmaz. Így lehetőség volt arra, hogy a pénzintézet bármely egyéb okból változtasson a díjakon, kamatokon, költségeken − mondta a bíró. Az érvelés ugyanakkor mellőzte azt a tényt, hogy a feltételek  módosításának vizsgálatát a Hpt. a PSZÁF-hoz utalja, az árképzési szabályokat  azonban (üzleti titokként) nem kell a szerződésben feltüntetni.