Jelen pillanatban a szektorban dolgozó cégek többsége napról napra él, a túlélésre játszik - panaszolta a Napi Gazdaságnak Kampfl János, a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének elnöke. A helyzetet bemutatandó elmondta, hogy amíg a válság előtt több mint ezer cégről beszélhettünk, addig mára már 6-700-ra csökkent a számuk. Az elmúlt időszakban az ipartestületi tagok 80 százaléka készített síremlékeket, a maradék 20 százalék pedig építőmunkákkal foglalkozott. Ez az arány nagyobb volt a válságot megelőző "békeévekben", amikor folyamatosan voltak az építőipari megrendelések, ezek csökkenésével és a körbetartozások növekedésével azonban a kőfaragók is egyre kevésbé tudták kiegészíteni jövedelmeiket ilyen típusú munkákkal.

A válság hatása az is, hogy szinte minden fejlesztés elmarad: "Az utóbbi pár évből nem is emlékszem jelentősebb beruházásra" - fogalmazott Kampfl, majd hozzátette, hogy a vállalkozások felélték a tartalékaikat, ráadásul további probléma, hogy a fejlesztések hiányában a sok éve használt gépek elkezdtek amortizálódni.

Kínából jött a következő csapás

A kisebb, közepes cégek - akik a szektor nagy többségét adják - számára az a legfájóbb, hogy az utóbbi néhány évben megjelentek a Kínából már eleve készen érkező síremlékek - mondta Kampfl. Ezzel mindamellett, hogy megszűnt a magyar kőfaragómesterek hozzáadott értéke, az is gond, hogy ezzel a módszerrel a kereskedők jóval a szakma árai alá tudnak vágni.

Amíg a kínai sírköveket behozó nem szakmabeli kereskedők 150 ezer forintért szállítják ki a készre gyártott síremlékeket a temetőbe, addig ezt egy magyar kőfaragó- aki a jó minőségű alapanyagot kénytelen Indiából, Dél-Afrikából, Brazíliából, vagy Skandináviából megrendelni - 220-250 ezer forintnál olcsóbban nem tudja adni - magyarázta a szakember, majd hozzátette, hogy a különbséget a rezsi, a segédanyag és a vágóanyagok költségei ugyanúgy emelik, ahogy az alkalmazottnak vett gumicsizma, vagy védőkesztyű.

Szigorúbb ellenőrzések kellenének

Megértem, hogy nyitott gazdaságban élünk, így nem lehet kitiltani a számunkra túl olcsó ázsiai termékeket, de az ezeket behozó kereskedőcégek dolgát jelentősen meg lehetne nehezíteni, ha a mostaninál jóval szigorúbb ellenőrzéseket vezetnének be az illetékes hatóságok - mondta az ipartestületi vezető. Példaként említette, hogy Magyarországon törvényileg van szabályozva, hogy egy temetőben ki állíthat fel sírköveket, márpedig ezt az előbb említett kereskedők nem tartják be. "Amennyiben mindent jogszerűen csinálnának, tehát minden dolgozó megkapná a megfelelő képzést és védőfelszerelést, ne adj' isten még be is jelentenék őket, akkor is olcsóbban tudnák árulni a Kínából hozott termékeiket, de így már csökkenne a pénzügyi különbség a kínálatok között" - hangsúlyozta Kampfl.

Az elnök szerint a temetők üzemeltetői jellemzően nem figyelnek oda arra, hogy szakember állítson fel sírköveket, csak akkor, ha már történt egy baleset ennek hiányában. A szektorban dolgozó cégek dolgát az is nehezíti, hogy sok temető túl magas úgynevezett "temetőfejlesztési-hozzájárulást" kér. Amikor valaki azt kéri egy kőfaragó mestertől, hogy véssen még fel kettő betűt a sírkőre, akkor ő ezért a munkáért maximum 3 ezer forintot tud elkérni; pontosan annyit, amennyit a temető elkér tőle azért, hogy egyáltalán bemehessen oda dolgozni - mondott még egy példát a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének elnöke.

De előfordult olyan eset is, hogy például az algyői önkormányzat a saját Kht-ját bízta meg a munkálatokkal. "Ilyenkor hiába hívtuk fel az adott helyhatóság figyelmét a hiányosságra, a saját döntése és cége ellen nem fog vizsgálatot indítani" - mondott egy példát az ügyintézés nehézségeire Kampfl, aki elmondta, hogy az adott esetben a Csongrád megyei Kormányhivatalhoz is fordultak, aki azonban illetékesség hiányában elutasította a panaszukat, így jelenleg arra várnak, hogy a Tállai András önkormányzati államtitkárnak küldött levelükre választ kapjanak. "Ez egy áldatlan állapot, hiszen az nem normális, hogy egy ilyen kis jelentőségű ügyben illetékesség hiánya miatt egészen egy államtitkárig kelljen elmenni, ne lehessen ezt helyi szinten megoldani" - adott hangot felháborodásának Kampfl.

Az algyői válasz

Az ügyben megkerestük az Algyői önkormányzatot is, ahonnan Varga Ildikó jegyző válaszában elmondta, hogy az általuk megbízott GYEVIÉP Nkft. pusztán vízzel mosta le, illetve tisztította a sírokat, komolyabb munkálatokat nem végzett, erre pedig megvolt a jogszabályi lehetősége. Igen ám, de bármilyen sírkővel végzett munkához szakképzett munkaerőre van szükség, mivel a következmények gyakran végzetesek lehetnek - mondta Kampfl. Szerinte ugyanis ha a nagynyomású vízsugárral kicsapják a síremléket rögzítő fugát és ezt később nem pótolják, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az oda befagyó víz pár milliméterrel megemeli a sírkövet, ezt pedig pár év múlva akár kilazulhat annyira, hogy ha egy gyerek, vagy idősebb ember véletlenül rátámaszkodik, akkor ráesik. Fugázni pedig már csak szakképzett ember fugázhat, így nem véletlenül kérjük, hogy minden ilyen munkálatot mi végezhessünk - emelte ki az ipartestületi vezető.