Az adó alapjának felülvizsgálata azonban továbbra sincs napirenden. A fejlett piacgazdaságokban egyedülálló módon ezzel az itthoni bankrendszer továbbra is a 2009-es gazdálkodási adatok alapján fizeti meg a terhet, az adóalap nem, csak bizonyos aktuális tételek módosultak, tavalyelőtt így írhatták le a pénzintézetek a bankadóból végtörlesztési veszteségük 30 százalékát, tavaly pedig a hitelbővülés alapján számolhattak el minimális tételeket.

A 2009-es bázis azonban az elmúlt évek gazdálkodási változásai hatásának érvényesítését nem teszi lehetővé. A bankadó alapja a korrigált mérlegfőösszeg, ami a PSZÁF adatai szerint 2009 és 2012 között 9,3 százalékkal zsugorodott. A hatások ugyanakkor pénzintézetenként eltérnek, van olyan bank, amelynek hitelállománya és ezzel párhuzamosan bevételei is 25-30 százalékkal zuhantak, máshol azonban − a "válságállóbb" üzletágakban − kedvező is lehet az egyenleg. Szakértők emlékeztetnek, a végtörlesztésért kaptak ugyan kedvezményt a bankok, ám a kieső állomány minden év adatát és eredményét rontja.

Bizonyos "extrém példák" alapján rendkívül piacellenes a "kőbe vésett" adóalap. A BNP Paribas például idén is fizet adót 2009-es privátbanki állománya után, miközben az üzletágat már tavaly értékesítette. A biztosítási oldalon ennél is rosszabb a helyzet, a cégek tavalyig a bankokhoz hasonló elven fizettek, 2013-tól azonban megkapták az egységes biztosítási adót.

Szakértők szerint az AIM Általános Biztosító Zrt. tőkemegfelelésének megborulásában és tevékenységi engedélyének januári visszavonásában is szerepet játszott, hogy a társaság fizetni kényszerült a 2011-ben átadott kgfb-állománya után, de sokak szerint ugyanez okoz gondot más, a kgfb-piacon 2009-ben jelentős állománnyal rendelkező, ám azóta üzletág-értékesítésen vagy üzletág-visszafejlesztésen átesett biztosítóknak, amelyeknél az adókivetés alapja a korrigált díjbevétel volt − ez 2009 és 2012 között 6,2 százalékkal zsugorodott.