A módosítás lehetővé teszi, hogy a meghatározott pénzügyi szervezeteket auditáló könyvvizsgálók vagyonát is zár alá vegyék, ha az adott cégnél 50 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúja merül fel.

A kamara érvelése szerint a rendelkezés indokolatlanul korlátozza a tulajdonhoz való alapjogot. A zár alá vétel ugyanis a rendelkezési jog felfüggesztését jelenti, ami részjogosítványa az alapvető jognak számító tulajdonjognak. Márpedig az Alaptörvény szerint alapjog csak más alapvető jog érvényesülése vagy alkotmányos érték védelme érdekében, az elérni kívánt céllal arányosan korlátozható - olvasható a kamara közleményében.

A kamara szerint a brókerbotrányok áldozatainak zárolt vagyonból történő kártalanítása ilyen kiemelten fontos cél lehet, ha az intézkedést a bűncselekmény elkövetésében tevékenyen közreműködő szereplőkkel szemben alkalmazzák. Csakhogy a könyvvizsgálóknak nincs döntési joguk az általuk auditált cégekben, és a gazdálkodó szervezet vagyonával sem rendelkezhetnek, ezért velük kapcsolatban a vagyon zár alá vétele a kamara szerint aránytalanul súlyos fellépés.

Különösen sérelmesnek tartják a törvénynek az a részét, amely lehetővé teszi, hogy olyan vagyont is zár alá vegyenek, amely biztosan nem a bűncselekményből származik. A kamara szerint jól mutatja az alapjog korlátozásnak aránytalanságát az a körülmény, hogy a törvény szerint a zár alá vétel önmagában az érintett pénzügyi szervezettel fennálló szerződéses kapcsolat alapján akkor is megtörténhet, ha a könyvvizsgáló még részesként sem működött közre a bűncselekmény elkövetésében, valamint a jogszabályok és szakmai standardok betartásával, kitűnően végezte munkáját.

Ilyen körülmények között a tulajdonjog korlátozása a kamara szerint nem indokolható, ezért arra kérik a biztost, kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.