A kulturális tárcavezető leváltása és utódja kinevezése körüli immár május óta elhúzódó nyilvános, éles vita a cseh sajtó szerint veszélyezteti a kormánykoalíciót és kormányválsággal fenyeget. Jan Hamácek, szociáldemokrata pártelnök, első kormányfőhelyettes és belügyminiszter szerint az államfő eljárása nincs összhangban az alkotmánnyal.

"Az elnök megállapította, hogy Michal Smarda soha nem foglalkozott a cseh kultúrával. Ennélfogva nem kompetens a kulturális miniszter tisztségének betöltésére" - tolmácsolta Zeman álláspontját Jirí Ovcácek elnöki szóvivő. Hozzátette: Zeman felkérte a CSSD elnökét, hogy Andrej Babis kormányfő közvetítésével javasoljon "olyan jelöltet, aki legalább az alapfokú elvárásokat teljesítené".

Kapcsolódó

Jan Hamácek, aki jelenleg szabadságát tölti, a közszolgálati cseh televízió szerint azt üzente Zemannak, hogy eljárása nincs összhangban az alkotmánnyal. "A Cseh Köztársaság alkotmánya nem ismer olyasmit, hogy az államfőnek lehetősége lenne a jelölt szakmai alkalmasságát mérlegelni.  (.) Egy miniszternek elsősorban jó menedzsernek kell lennie, és Michal Smarda sikeres önkormányzati politikus" - mutatott rá Hamácek.

Smarda, aki jelenleg a CSSD alelnöke, korábban a morvaországi Olmütz polgármestere volt. Egy új jelölt állítását Hamácek visszautasította, és leszögezte, hogy "az elnöknek most az alkotmány szerint kellene eljárnia".

Milos Zeman július 31-i hatállyal mentette fel tisztségéből Antonín Stanek szociáldemokrata kulturális minisztert. Stanek május közepén nyújtotta be lemondását, amelyet az államfő akkor nem fogadott el, aminek következtében belpolitikai feszültség keletkezett Csehországban, és a kétpárti kormánykoalíció felbomlása fenyegetett. Zeman álláspontját akkor azzal indokolta, hogy nem szabad a tisztségéből való menesztéssel büntetni egy olyan minisztert, aki bátran rámutatott a közpénzekkel való visszaélésekre.

Stanek a prágai Nemzeti Galéria igazgatójának, Jirí Fajtnak, valamint az olmützi Művészeti Múzeum igazgatójának, Michal Soukupnak a felmentése miatt vált kemény támadások célpontjává. A miniszter mindkét igazgatót az általuk vezetett intézmények gazdálkodásában feltárt hibák miatt váltotta le. Jirí Fajt például igazgatóként saját magával kötött szerződést, és kurátori munkákért több mint egymillió koronát (13 millió forint) vett fel a Nemzeti Galériától.

A cseh kulturális és politikai élet számos személyisége azonban kiállt Fajt mellett, s azt állítja, Stanek az államfő sugallatára menesztette őt a Nemzeti Galéria éléről. Zeman korábban ugyanis több esetben is nyilvánosan bírálta Fajt tevékenységét.

Andrej Babis miniszterelnök igyekszik semleges maradni, mert egyrészt nem érdeke a kétpárti - az ANO mozgalom és a CSSD alkotta - kormánykoalíció felbomlása, másrészt pedig az államfővel sem akar nyílt összetűzésbe kerülni. A CSSD körében ezért erősödnek azok a hangok, hogy a párt lépjen ki a kormánykoalícióból. Ez a lépés a kabinet bukását eredményezhetné.

"Nem lehetünk olyan koalíció tagja, amelyben nem mi döntünk minisztereink kinevezéséről vagy visszahívásáról" - mondta korábban Jana Malácová, a párt alelnöke, munkaügyi és népjóléti miniszter újságíróknak.

A hatályos cseh szabályok és a szokásjog szerint a koalíciós kormányban a miniszteri posztok betöltése az érintett pártok kizárólagos joga. A kormányfőnek kötelessége a személyi javaslatokat továbbítani az államfőnek, akinek pedig nincs mérlegelési lehetősége. Zeman azonban kihasználja azt, hogy az alkotmányban nincs meghatározva, milyen időn belül köteles elfogadni a kormányfő kéréseit, ezért a döntést állandóan halogatja.

Pavel Rychetsky, az alkotmánybíróság elnöke a közelmúltban a közrádióban kijelentette: az államfő eljárása ellentétes az alkotmánnyal, ezért Csehország az alkotmányos válság szélére került.

Az ANO-CSSD kormánykoalíciónak összesen csak 93 mandátuma (az ANO-nak 78, a CSSD-nek 15) van a 200 tagú képviselőházban, s a kormány csak a kommunisták (15 mandátum) külső támogatásával kapott bizalmat. Andrej Babis nem zárta ki, hogy ha a CSSD elhagyná a koalíciót, akár előrehozott parlamenti választásra is sor kerülhet. "Megpróbálnék azonban tárgyalni a többi parlamenti párttal. Az előrehozott választást szerintem senki sem akarja" - mondta a kormányfő.